Ez itt nem szentbeszéd!

A növekedés bálványa

2017. december 05. - Phil Melanchthon

 “Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.” 2 Móz 20,3

20b4ef17f5da6b8b9bd2df6bf82713b4.png

A nemzetgazdaságok és a vállalatok a termelés, a haszon növekedését jelölik meg legfőbb értéküknek, legvégső céljuknak. Nem csoda, hogy sok családnak és egyénnek is a gyarapodó bevételek vagy materiális javak összessége jelenti az önazonosság alapját (vö. „az vagy, amit megeszel, amit megépítesz, amit megvásárolsz”). Egyéni, közösségi és társadalmi szinten is arra hajtunk, hogy nagyobbak legyünk, rangosabbak és többet birtokoljunk valamiből (vagy legalább kisebb legyen a veszteségünk). Az államapparátusok lázasan számolják a GDP alakulását, az államháztartás egyenlegét, az államadósság mértékét, és ezek a mutatók határozzák meg, hogy mennyit érnek a valuták és hányadik helyen szerepelnek az országok a befektetési rangsorokban. A vállalatok profit-toplistákon akarnak szerepelni, emellett a részvényárfolyamok alakulása jelenti nekik a legfőbb rangmérőt. A családok nagyobb házakba költöznek, de aggódhatunk, hogy aztán a több pénzt hazavinni igyekvő szülőknek és az iskolai jó eredményért különórákon görnyedő gyerekeknek lesz-e elég szabadidejük, hogy a megújult otthont élvezhessék. Bárki előtt nyitva az út, hogy ilyen-olyan testrészét tetszés szerint megnövelje, megvastagítsa, stb.

Az emberi mivoltunkból fakadóan kell, hogy legyen valamilyen célunk. Az utóbbi évszázadokban a végső célok, az ember rendeltetésének keresését a szubjektív szférába száműzték, mivel az ilyen dogokról állítólag nem lehet tudományos megállapításokat tenni. És valóban, a modern tudomány képes arra, hogy a legváltozatosabb fegyvereket kifejlessze, de az emberi lét értelméről nem tud semmit sem mondani nekünk; ez pedig azt mutatja, hogy a tudomány-eszmével van valami alapvető probléma. Mégis lépten-nyomon megjelennek kollektív célok, de ezek csak a tátongó űrt kitölteni próbáló, „Isten-pótlékok”, bálványok, mint például a kommunizmus, nácizmus és társaik törekvései. A növekedés mítoszát is ide sorolnám, ami talán valamivel kevésbé látványosan és lassabban öl, mint a fentiek.

Miből adódik a növekedés bálvány mivolta? A Tízparancsolat alapján a bálvány hamis isten, amely ki is ábrázolnak („faragott kép”). A növekedés két legfontosabb jellemzője éppen az, hogy folyamatosan ki van ábrázolva, illetve hogy hamis. A növekedést állandóan „faragják”, számokkal, statisztikákkal próbálják kimutatni, ennek eszközei például a GDP számítása, a részvényárfolyam vagy a bankszámla-kimutatás. Ami mérhető, számszerűsíthető, az azt az illúziót kelti, hogy kézzel fogható, uralható.

A növekedés mítosza több szempontból hazug. Teljesen irracionális erők is befolyásolják, például a kaszinókhoz hasonlító tőzsdék hullámzásai. Továbbá, az egyik leginkább használt mutatója, a GDP egy „vak” mérőszám, nem érzékeny arra, hogy a gazdasági teljesítménnyel atombombát raktak össze, vagy éppen kórház épült. Manapság egyre többen próbálják a növekedés mindenhatóságát megkérdőjelezni, a teremtett környezet kizsákmányolását és az ember önmaga választotta rabszolgaságát észlelve. Ilyenek az ún. Slow-mozgalom, a Nemnövekedés mozgalma, és kezdeményezések történnek a GDP leváltására, mondjuk például a Társadalmi Fejlődés Mutatóval (SPI) helyettesítve.

A növekedés legnagyobb, tragikus hazugsága azonban az, hogy az ember maga teremti meg azért, hogy szolgálja őt, de a bálvány lesz az, amely az embert uralma alá hajtja (ahogy Ravasz László írta a Tízparancsolathoz fűzött kommentárjában). Istent, aki maga a szeretet, azért nem tudja pótolni a növekedés, mert abban nincs szeretet; a számok erőltetett növelése lelketlenné tesz. Nem véletlenül fogalmazott úgy Ferenc pápa, hogy „Ez a gazdaság öl. Miként lehetséges, hogy nem hír, ha egy hajléktalan öregember megfagy az utcán; ellenben hírértékű, ha két pontot esett a tőzsde…”

A bejegyzés trackback címe:

http://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr7312785198

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Ateizmus mint tagadásvallás képekben 2017.12.05. 12:57:30

  Isten = gyűjtőfogalom1. emberek által teremtett fő mítoszlények2. egy kényszerképzet                                                    

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.