Manapság az általános műveltség kifejezés nem igazán divatos, de az érdekes tényeket, „fun fact”-eket sokan gyűjtik. Nézzük, hogy mik azok a tények, amikkel (talán) Te is gazdagíthatod a tudásodat a Bibliáról.
Ha legközelebb kérdeznék, hogy tudtad-e, bátran válaszolhatsz igent! ;)
- A teremtésről rögtön két történetet is olvashatunk szoros egymásutánban a Biblia első lapjain.
Az első a jól ismert 7 napról beszél: Isten hat nap alatt alkotta meg a világot és benne az embert, majd a hetedik napon megpihent, valamint megáldotta és megszentelte azt. Hiszen a világ az Istennel való közösségben éri el a célját.
Igen ám, de miután megállapítjuk, hogy minden jó és készen van, azt olvassuk, hogy„ember sem volt, aki a földet megművelje” (1Móz 2,5b RÚF).Hová lett hirtelen a férfi és a nő? Hogy is van ez?
Úgy, hogy két hagyomány találkozik itt és kerül egymás után a könyv elejére. Ez a zsidó gondolkodásban egyáltalán nem szokatlan. Újra olvashatunk az ember és a világ megteremtéséről, csak egy másik nézőpontból. Más az alkotási sorrend, és az átfogó perspektíva helyett minden emberibb léptékű.
A lényeg azonban változatlan: A világ az emberért, az ember pedig az Istennel való kapcsolatra teremtetett. - Női vezető is van az Ószövetségben.
Debóráról a Bírák könyvében olvashatunk, aki bírói hatalmát Efraim törzsének déli részén gyakorolta. Házas volt, férjét Lappídótnak hívták. Rendszerint pálmafája alatt tartózkodott, oda jártak hozzá ítéletért és isteni útmutatásért, mivel prófétanő is volt.
Isten szavát adta tovább az izraeli hadseregparancsnoknak, Báráknak is, aki így tudta meg, hogy mikor kell a kánaáni sereget megtámadni. Bárák azonban nem mert Debóra nélkül harcba indulni. Debóra elkísérte őt, de megjövendölte, hogyha vele megy, akkor nem a férfié, hanem egy asszonyé lesz a dicsőség a csatában.
Így is lett. A kánaáni vezért, Siserát (innen a siserahad szavunk) nem Bárák ölte meg, hanem egy Jáél nevű csavaros eszű asszony.
- Az ábécé felhasználása is lehet művészi.
Leginkább a Zsoltárok könyvének héber szövegében találunk olyan, úgynevezett alfabetikus költeményeket, ahol a versszakok elején álló betűk a héber ábécé sorrendjében szerepelnek.
Eredetileg ez a szöveg kívülről való megtanulását segíthette.
A leghosszabb zsoltár, a 119. is így épül fel. Ebben nyolcversenként követi egymást az ábécé 22 mássalhangzója, így kapjuk meg a 176 verset. Luther arany ábécének nevezte. - A Bibliában nem olvashatunk a Jézust meglátogató három királyról.
Máté evangéliumának eleje arról számol be, hogy napkeletről bölcsek érkeztek, akik az éppen megszületett zsidó királyt keresték egy csillagot követve. Királyi ajándékokat is hoztak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Neveikről és számukról itt azonban semmit sem találunk.
A hozzájuk fűződő egyházi hagyományokról itt tájékozódhatsz részletesen:
Magyar Katolikus Lexikon: Háromkirályok - Nem a Jézus által elrendelt keresztség az első.
Az Újszövetségben ezt megelőzi Keresztelő János keresztsége, amiben azok részesültek, akik meghallották János felhívását, bűnbánatot tartottak és megvallották bűneiket.
Jézus is részesült benne nyilvános fellépése kezdetén. Bár Ő bűntelen volt, a keresztséggel kifejezte, hogy mindenben Isten akaratának kívánja magát alávetni. - Jézus maga választotta és hívta követésre a tanítványait.
Ez igen szokatlan lépés volt tőle, hiszen a zsidó tanítók követésére a tanítványoknak kellett jelentkezni. Kiképzési idejük alatt a tanítványok a rabbival életközösségben éltek.
Jézus tanítványainak így osztozniuk kellett mesterükkel az otthontalanságban és a bizonytalanságban. Mindenben Isten gondviselésére bízták magukat. Továbbá szokás volt a képzésért fizetni, de Jézus tanítványainak nem kellett.
- Egy rövid ókori versrészletet is találunk az Újszövetségben.
Pál apostol Athénban tartott beszédében idézte a Kr. e. 3. századból való görög költő, Aratosz szavait:„Bizony, az ő nemzetsége vagyunk” (ApCsel 17,28b RÚF).Természetesen Pál kiragadva eredeti kontextusából, Istenre vonatkoztatta ezeket a szavakat.
Remélem, hogy valóban érdekesnek találtad. Folytatása következik...
