Kúl, közvetlen, keresztény

Szólj Be a Papnak!

A szerzeteseket nem lehet meggyőzni

Egyházi piák - 2. rész

2017. november 02. - Phil Melanchthon

A 6. században alapított bencés rend regulájának (szerzetesi szabálykönyv) az italfogyasztás mértékéről szóló része óvatosan felveti, hogy a „bor egyáltalán nem való szerzeteseknek”. Szent Benedek azonban igen bölcsen arra jut, hogy mivel a szerzeteseket lehetetlen erről meggyőzni, kiegyezik azzal, hogy ki-ki tartsa be a saját adottságaihoz illő mértéket (egy hemina bor naponta).

A tihanyi apátságba látogatva ma is hamar találkozhatunk az alkohollal, méghozzá igen kellemes formában. Egy öt tagú apátsági sörcsaládból választhatjuk ki a nekünk leginkább tetszőt, van világos, ír típusú vörös, búza, meggyes és levendulás változat is, mindegyik kiváló. A Tichon márkanevű italokat a tapolcai Stari kézműves sörfőzde készíti. Ne legyünk olyan elszállt sznobok, hogy felrójuk, hogy nem helyben főtt sörökkel van dolgunk. Ugyanis az 1055-ben alapított apátság történelme korántsem volt csupa móka és kacagás. Hosszabb-rövidebb időre szüneteltetni kényszerültek ottani működésüket a bencések, ez történt a török hódoltság alatt, vagy amikor II. József túltolta a felvilágosodást, és a szocializmus évtizedei alatt is.

 img_0775.jpg

Az apátság hagyományosan a hitéleti és lelkiségi tevékenysége mellett gasztro-központként is funkcionált, már a 11. században több mezőgazdasági terület és sok állat tartozott hozzá, valamint többek között húsz szőlőműves és két szakács. Az 1950-es államosítás óta ma már nincs bencés borászat Tihanyban. Nem úgy, mint Pannonhalmán, de erről majd máskor. :) 

A 18. században a tihanyi apátot tréfásan halkirálynak is nevezték, ugyanis szekérszámra szállítottak Tihanyból vízzel teli hordókban élő halat Pannonhalmára, Bakonybélbe és Veszprémbe, a bencés, illetve piarista szerzetes kollégáknak. A böjti napokon ez bizonyára igen jól jött. Persze volt, amit máshonnan kellett Tihanyba vinni, a közeli Füredről érkezett szénsavban gazdag ásványvíz, amelyet savanyúvíznek hívtak. A savanyúvizet gyógyfürdőzésre is használták, no meg arra, hogy a borral keverjék, ez volt a mai fröccs őse. Az ilyen ásványvizet nem lehetett túl messzire szállítani, mert kirázkódott belőle a buborék. Szükség volt tehát mesterséges szénsavat előállító gépre, nem véletlen, hogy a szódavíz nagyüzemi gyártásának a feltalálója egy bencés szerzetes, Jedlik Ányos volt.

img_0749.jpg

A Tihanyban eltöltött gyönyörű nyári nap végén, az apátság által nemrég átvett Rege Cukrászda panorámateraszán az egész ország egyik legszebb kilátását élvezve az jutott eszembe: a történelem viharai ide vagy oda, ezeket a derék barátokat nem sikerült semmilyen földi hatalomnak arról meggyőzni, hogy az Isten országának építését abbahagyják. És milyen szerencse, hogy azt az ősi hagyományaikhoz hűen jó kedvvel, finom ételekkel és italokkal körülvéve folytatják.

13528728_1057292894351861_7850896147790444537_n.jpg

Ha lemaradtál az 1. részről, itt pótolhatod.

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr5012800890

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása