Ez itt nem szentbeszéd!

Sztereotípiafeszt, avagy nőkről másképpen

Fábyverzum - Én és a problémáink

2018. február 08. - Fábyka

Mivel "A keresztény nő 8 típusa, akit el kellene venned" c. bejegyzés elindította a kommentözönt, egy kicsit utánaolvastam a véleményeiteknek. Nem meglepő módon a megosztó cikkhez, megosztó vélemények születtek. Ezért úgy döntöttem, hogy elétek hozok egy még megosztóbb témát, véleményt, embert. Jöjjön tehát Viola írása és a feminizmus témája! Aztán jöjjenek a vélemények!

---

Milyen egy igazi nő?

Vélemény №1. A „régimódi keresztyén”.
Az igazi nő: szép de nem öntelt; csinos de mégsem önimádó; szorgos mégis laza; okos de nem okoskodó; jó szakács; csodálatos anya; kellőképen de nem túlságosan prűd; alkalmazkodó; türelmes; kedves és folyathatnám.

Vélemény №2. A “feminista”.
Az igazi nő: nem családanya, hanem karrierista; nem FELEség, hanem EGYENértékű partner; nem alkalmazkodó hanem követelőző; szelíd helyett vad amazon; csendes helyett hangos; megfontolt helyett szókimondó és folytathatnám.

Vélemény №3. A „sokszínű”
A szélsőséges vélemények realista metszéspontja.

Az igazi nő: NŐ. EMBER.  Nem sztereotípiák halmaza. Nem egy skatulyába zárható jelenség, melyet egyszerű melléknevek tömkelegével tökéletesen körbe lehetne írni. Színes és sokoldalú, nem csak „A” vagy „B”. Az ABC akár összes betűje egyszerre.

images.jpg

Valahol itt, ennél a metszéspontnál találom magam én is, nap mint nap. 21.századi teológus. Keresztyén és feminista. „Régimódi” és „modern” egyszerre. De egyik által sem definiálható teljesen. Mert a világ nem csak fekete, vagy csak fehér. Sőt még csak nem is szürke. Sokszínű, sokrétű, akárcsak Shrek vagy a hagyma.

⁎⁎⁎

Egy olyan világban élünk mely bár felfedezte maga számára a technika vívmányai által hozott színességet, döntéseiben mégis meglehetősen monokrómmá váltott. Van a kategorikus Igen, vagy a kategorikusnál is kategrikusabb Nem. Na meg persze a semleges Talán. De valahova tartoznod kell. Megfoghatóvá, körülírhatóvá, behatárolhatóvá kell lenned, másképp nem tud mit kezdeni veled a világ. Ezért jelennek meg napról napra újabb és újabb jelzők.

Igen, tudom a mai világban a „keresztyén” jelző rengeteg háttér-információval és véleménnyel jár együtt. Keresztyén mindaz, aki bigott, aki régimódi erkölcsi törvényekhez köti magát, mindaz, aki rasszista, szexista és soviniszta. A világ által festett átlagos keresztyén: csőlátású, mérges, elégedetlen és törvényeskedő. A történelem viharos évei alatt, sajnos nem a legjobb hírnévre sikerült szert tennie az „ideje múlt keresztyénségnek”. A keresztyénség leírásának túlnyomó része azonban nem más, mint félretájékoztatás.

És igen, tudom legalább ennyi, ha nem több, előítélettel néz szembe minden olyan bátor jelentkező, aki magát feministának meri nevezni. Hisz az „általános” feminista férfigyűlölő és abortuszt támogató, anyaságot és házasságot tagadó megkeseredett vénlány. A feminizmus leírásának túlnyomó része azonban nem más, mint félretájékoztatás.

Mégsem állnak oly távol egymástól, mint amennyire első ránézésre tűnik. A keresztyénség és a feminizmus, a Krisztus-követés és az egyenjogúság nem két egymással párhuzamos vonal, melyek sorsa a soha el nem következő találkozás. Mert véleményem szerint a keresztyénség és a feminizmus párhuzamos vonalai rég metszővonallakká váltak, metszéspontjuk pedig nem más, mint Jézus Krisztus, a paradox Messiás. Az a Megváltó, aki az időbeli társadalom messiás elvárások mindegyikének ellent mondott. Aki a vele szemben támasztott jelzők mindegyikét felrúgta. A szeretet parancsát helyezve mindenek elé. Az Isten, egymás, felebarát és ellenség iránti szeretet parancsát.

Az a Jézus, aki szóba állt a társadalom által kitagadott samáriai asszonnyal. Azzal az asszonnyal, aki egyedül csak a tűző nap hőségében mert nekiindulni útjának, csakhogy ne nézzen szembe a társadalom megvetésével. Az a Jézus, aki védelme alá vette a még nevének említésére sem méltó „házasságtörő asszonyt”, a halálra ítélt bűnös, piszkos szabados, keretekbe nem illeszkedő nőt. Az a Jézus, aki Mária és Márta történeténél teljesen összetöri a „jó háziasszony” köré épült sztereotípiákat.

Az a Jézus, aki együtt sír minden egyes túl hamar felnőtté vált lánnyal, az a Jézus aki szívén hordozza minden egyes #metoo áldozat sorsát, az a Jézus, aki az emberi méltóság és egyenrangúság üzeneteire tanított és tanít ma is nap mint ma.

„Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban”

can-i-be-a-christian-and-a-feminist.jpg

Kedves lányok, nők és asszonyok! Szinglik és házasok, anyák vagy gyerekek, felnőttek vagy kevésbé! Krisztus Jézusban egységesek lehetünk a sokszínűségben. Büszkék lehetünk a különbségeinkre, az egyediségünkre, a sokoldalúságunkra. Nincs többé ideális nő. Nincs többé 8 típus akit elvesznek, na meg a többi, aki kaptafánál marad. Nincs többé teherként ránk nyomuló elvárások listája. Mert Krisztusban szabadság van. Szabadság van családanyának lenni, vagy épp nem. Szabadságom van nőnek és lelkésznek is lenni egyben. Szabadságom van egyenrangú társnak lenni a házasságon belül, és engedelmeskedni együtt a párommal Krisztusnak. Nincs több fő és mellékszerep. Egység van. Krisztusban és Krisztus által. Mert mind csodanők vagyunk. Isten teremtésének csodái, nőként és férfiként egyaránt.

Hogyan lehet valaki, hogyan lehetek én egyszerre keresztyén és feminista? Ellentmondásosan. Akárcsak Jézus. Én ma így, maradok régimódin modern.

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr7113623000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.