Ez itt nem szentbeszéd!

Keresztet a bírósági tárgyalótermek falára!

Még a muszlim politikus is ezt kéri

2018. február 13. - Phil Melanchthon

Magyarországra is eljutott az a hír, amely arról számol be, hogy egy bajor bíró levetette a tárgyalóterem faláról a keresztet, amikor egy afgán menekült ügyében kellett ítéletet hoznia. A vádlott egy keresztyén hitre tért, szintén afgán állampolgárt fenyegetett meg halálosan, amiért az elhagyta muszlim hitét és keresztyén templomba kezdett el járni. A bíró a kereszt eltüntetésével akarta demonstrálni, hogy nem vallásilag motivált ítélet születik, az afgán vádlott annyit mondott, hogy neki mindegy, van-e kereszt a falon vagy nincs. A német Alkotmánybíróság egyébként korábban kimondta, hogy a feszület vagy a kereszt használata a bíróságokon alapvetően nem sérti az ott tartózkodók jogait, mivel nem kötelező az azzal való azonosulás és csak egészen különleges körülmények közt alkotmánysértő.

kreuzartikelbild.jpg

Bíróság Ausztriában

Fotó: derstandard.at 

A kiszabott büntetés ebben az esetben egyébként a lehető legsúlyosabb lett, mondjuk nem hangzik túl kibírhatatlannak az egy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és három hetes elzárás.

A kereszt levételével kapcsolatos vita folytatása egy sor kérdésnek, amelyek Európa szerte az utóbbi évtizedekben felmerültek, pl. lehet-e kereszt az iskolák falán, hogy muszlim lányok kötelezhetőek-e a részvételre az iskolai úszásoktatásban, milyen keretek közt lehet vallásilag előírt fejfedőt, egyéb öltözéket viselni, lehet-e közalkalmazottként keresztet viselni nyakláncon, stb.

Az ilyen kérdések eldöntése esetén alapvetően két tendencia ütközését figyelhetjük meg, mutatott rá a német alkotmányjogász és író, Bernhard Schlink: „Az egyik a szekularizáció irányába mutat, vagyis afelé, hogy a vallás egyre inkább kiszoruljon a közéletből. A másik a multikulturalizmus fejlődését szorgalmazza.”

A történelmi és kulturális tényezők miatt a szekularizáció a gyakorlatban azt jelenti, hogy a keresztyén egyház, annak befolyása, jelképei vesztenek teret, a multikulturalizmus pedig azt segítheti elő, hogy kisebbségben lévő és/vagy kontinensünkön nemrégiben teret nyert vallások vagy világnézetek „helyzetbe kerüljenek”. Ilyen körülmények közt felvetődik a kérdés, hogy milyen hitbéli és kulturális identitást adunk át a következő generációknak?

A bajor bíró cselekedetén még egy németországi muszlim politikus is kiakadt, aki egyébként a Kereszténydemokrata Unió párt (CDU) tagja (ez is megérne egy külön elemzést) és a hesseni tartományi parlament tagja. Ismail Tipi így fogalmazott:

„Végre felhagyhatnánk azzal, hogy a rosszul felfogott tolerancia és multikulti-romantika alapján száműzzük saját értékeinket. Legyünk büszkék a vallási és világi értékeinkre, vállaljuk azokat hangsúlyosan és kifelé is.”

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr2513621302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ad Dio 2018.02.15. 07:37:11

A szekularizáció erőltetése egy baloldali progresszív hagyomány, azonban mára erősen idejét múlttá vált. A liberalizmus az erőszakos vallástalanítás helyett a toleranciára helyezte át a hangsúlyt. Ennek megfelelően a társadalomban megjelenhetnek, sőt meg is KELL jelenniük a különböző egyházaknak, vallási csoportoknak. Akkor is, ha ez egyesek érzéseit "sérti" (ez egyébként messzire vezet: ha engem pl. sért a kutyatartás, akkor vajon be lehet tiltania kutyákat?).
A jelenlét kulcsa az arányosság.

VáradiJános 2018.02.15. 07:39:33

Szerintem a bíró döntése indokolt volt, mert a vallás volt az elkövető motívuma, de egyébként békén kéne hagyni.

Jakab.gipsz 2018.02.15. 08:00:43

Keresztet a bírósági tárgyalótermek falára! Igen ! Európában, keresztnek ott van a helye.

Aki pedig a szekularizált államot akar, az költözzön ateista államba.

Ateista állam volt a volt a Szovjetunió és Pol Pot Kambodzsája! És ezt ne feledjétek el.

Ateista államokat, az ateista-zsidó filozófusok akarnak, első sorban önmaguknak, ők állítják és beszélnek róla, ők a demokratikus ellenzék.

2018.02.15. 08:16:06

@Ad Dio: Akkor viszont minden vallási jelkép legyen jelen mindenhol. De miért is lenne a vallás kiemelve, hiszen sok vallástalan van, akik valamilyen civil szervezetek tagjai, akkor az összes civil szervezet jelképe is legyen kirakva. Ezzel persze azok lesznek kirekesztve, akik sem egyháznak, sem civil szervezetnek nem tagjai.

Ideje lenne elfogadni, hogy a vallási jelképek teljesen rendben vannak a vallásos emberek otthonában és valláshoz köthető intézményekben, de sehol máshol.

Bár szerintem ugyanúgy tiltani kellene őket, mint pl. a horogkeresztet, figyelembe véve, hogy az Európában is honos vallásokhoz igen komoly mészárlások köthetők, amik felülmúlják mind a nácik, mind a kommunisták által elkövetett borzalmakat.

Muad\\\'Dib 2018.02.15. 09:07:17

@Ylim:
"...Bár szerintem ugyanúgy tiltani kellene őket, mint pl. a horogkeresztet, figyelembe véve, hogy az Európában is honos vallásokhoz igen komoly mészárlások köthetők, amik felülmúlják mind a nácik, mind a kommunisták által elkövetett borzalmakat."
Na meg általánosságban az emberekhez. Szerintem mindenkit be kéne tiltani és fel kéne akasztani. Már csak az a kérdés honnan szerzünk kb. 7,5 milliárd kötelet.

Ad Dio 2018.02.15. 09:55:28

@Ylim:

"Akkor viszont minden vallási jelkép legyen jelen mindenhol. De miért is lenne a vallás kiemelve, hiszen sok vallástalan van, akik valamilyen civil szervezetek tagjai, akkor az összes civil szervezet jelképe is legyen kirakva."

Mindent a maga helyén. Ez biztosítja az arányosságot.

Kereszt a templom tetején, az egyházi fenntartású iskolában rendben van. Minden más helyen is, ahol a többség demokratikusan ezt akarja. Így pl. a bíróságon is.

Ennek analógiájára: a félhold teljesen rendben van a muszlim imaház tetején/falán, ahogy a civil szervezetek jelképei is kint lehetnek minden hozzájuk kötődő rendezvényen és ingatlanon. Sőt: ha köztéri alkotásba belefoglalják, akkor ott is (nyilván a köztéri alkotások kihelyezésének szabályai szerint eljárva, a demokrácia szűrőjén átengedve)..

"Ezzel persze azok lesznek kirekesztve, akik sem egyháznak, sem civil szervezetnek nem tagjai."

Téves logika. Senki nincs kirekesztve semmiből: szabadon csatlakozhat bárki bármilyen valláshoz és vagy civil szervezethez, vagy akár alapíthat is ilyeneket. Ha nem teszik, azzal is szabad döntést hoznak, ami senki által nincs rájuk erőltetve. Őket nem kizárják valamiből, hanem önkéntes döntés alapján maguk maradnak távol valamitől.

"Ideje lenne elfogadni, hogy a vallási jelképek teljesen rendben vannak a vallásos emberek otthonában és valláshoz köthető intézményekben, de sehol máshol."

Ideje lenne elfogadni, hogy a vallási és vagy világnézetet tükröző jelképek a kisebbségek arányos jogaként bárhol szerepelhetnek, ahol annak bármiféle helye és elégséges indoka van.

"Bár szerintem ugyanúgy tiltani kellene őket, mint pl. a horogkeresztet, figyelembe véve, hogy az Európában is honos vallásokhoz igen komoly mészárlások köthetők, amik felülmúlják mind a nácik, mind a kommunisták által elkövetett borzalmakat."

Ez ugye vicc volt, csak meglehetősen ízetlen...

Jelzem gyilkosság egy is sok, amit világnézetek nevében követnek el. Viszont ha egy gyilkosság is elegendő lenne, akkor sajnos egyetlen világnézet vagy vallás sem lehetne a színpadon.

A kommunizmus és a nácizmus lényegében hordozta a gyilkosságot, míg az egyház csupán egy-egy történelmi helyzetben süllyedt odáig, hogy támogasson háborúkat, azon kívül viszont Európa fejlődéséhez közel ezer éven át nagyon sokban hozzájárult. A modern "személy" vagy épp "szabadság" fogalmunk a keresztény és nem az antik alapokra épül.

Épp így vagyok egyébként a többi nagy világvallással is: a békésnek tartott konfucianizmus meglehetősen markáns szerepet játszott a világ legvéresebb konfliktusaként számon tartott "3 királyság" idején, aminek következtében az akkori Kína lakosságának közel fele (!) meghalt. A muszlimok történelme nyitott könyv számunkra, míg az ateizmus - mint a kommunizmus hivatalos vallása - szintén nem ismeretlen hóhér. Mindet tiltsuk be? Vagy egyiket se?

A kérdés jó, persze szerencsére aligha nekünk kell eldöntenünk. Demokrácia lévén - egy demokratikus többségnek. Nosza: ha úgy érzed ezzel a többség egyetértene, terjeszd fel népszavazásra a kezdeményezést: töröljük el a vallásokat és ideológiákat a földről! Ha a többség támogat, mi kisebbség el kell fogadjuk. Ha nem, akkor ugyebár...

Csak halkan jelezném, hogy a liberális Európa még a vörös csillagot is vonakodik betiltani, nem hogy ennél sokkal-sokkal árnyaltabb megítélésű vallásos jelképeket.

Ad Dio 2018.02.15. 09:57:40

@Jakab.gipsz:

"Keresztet a bírósági tárgyalótermek falára! Igen ! Európában, keresztnek ott van a helye. "

Ez így nem helyes.

Plurális világban élünk, ahol erről a kérdésről csak egy demokratikus többség dönthet. Ha a többség szeretné, legyen kereszt. Ha nem szeretné, ne legyen a bíróság falán. A templom tetejéről, vagy az egyházi iskola faláról nem a többség dönt, hanem a tulajdonos.

morph on deer 2018.02.15. 11:43:31

@Ad Dio:
“ez egyébként messzire vezet: ha engem pl. sért a kutyatartás, akkor vajon be lehet tiltania kutyákat?”

A kutyatartást esetleg lehetne, a kutyát nem, - ugyanis nem a kutya felelős a kutyatartásért, - tudomásom szerint, legalább is.

Az érdekes kérdés

morph on deer 2018.02.15. 11:44:28

@morph on deer:
Azaz az érdemi kérdés nem is az, hogy lehet-e, hanem hogy minek?

morph on deer 2018.02.15. 11:49:32

@VáradiJános:
“a bíró döntése indokolt volt”

Egyetértünk!
Szerintem is felesleges konfliktusokat generálni, vagy éppen mélyíteni, ráadásul egy olyan kérdésben, ahol a világi- és az egyházi normarendszer ütközik.

Ad Dio 2018.02.15. 12:11:03

@morph on deer:

A bíró döntése elvileg aggályos: ha a hatályos törvény szerint a keresztnek helye van a tárgyalóteremben, akkor azt ő egy személyben nem bírálhatja felül.

Ettől teljesen független kérdés az, hogy helyes- a törvény, mi szerin helye van a keresztnek a tárgyalóteremben. Erről azonban nem elvi síkon kell dönteni, hiszen legalább kétféle "elvi" álláspont lehetséges, hanem a demokratikus többség bevonásával: népszavazás útján.

Ad Dio 2018.02.15. 12:14:18

@morph on deer:

"Azaz az érdemi kérdés nem is az, hogy lehet-e, hanem hogy minek?"

Mondjuk mert a kutya:
- közegészségügyi kockázathordozó
- potenciális veszélyforrás
- egyesek életminőségét ronthatja (ugatás, kutyaszar stb)
- ökológiai lábnyomot (CO kibocsátás) növeli
- a tenyésztevékenység aggályos evolúciós szempontból

stb...

Ezek reális indokok. Persze ezek alapján nem fogjuk a kutyatartást betiltani, de épp így a keresztet sem.

morph on deer 2018.02.15. 12:17:46

@Ad Dio:
“ahol annak bármiféle helye és elégséges indoka van.”

Pl a bíróságokon?
Csak nem az lehetne az indok, hogy lényegében a tízparancsolat is egy korai BTK szerepét töltötte be..?
Bár akkor meg nem a kereszt passzolna igazán.
Hajaj!

Mi a bánatért ne lehetne egy világi közigazgatási intézmény teljesen mentes bármiféle vallási és/vagy politikai/ideológiai jelképektől?
Mert ha imádkozni akarsz, akkor ott a templom, ha meg jogi ügyeid vannak, akkor sem a pártház, sem az imaház nem helyettesítheti a bíróságot, nem?

Miért ne lehetne a helyükön kezelni a dolgokat, de most komolyan?

Ad Dio 2018.02.15. 12:28:51

@morph on deer:

Ne húzd fel magad.

A kérdéseidet az osztrákoknak tedd fel, ne nekem. Ők ezt nemrég lefuttatták és úgy ítélték meg, hogy ez így van rendjén. Ő dolguk, nem? Vagy illendő ilyenbe beleugatni?

Én azt állítom, hogy a bíró viselkedése viszont aggályos: egy személyben nem ítélhet ez ügyben, ugyanis az ő világnézete vagy épp véleménye e téren nem lehet mérvadó.

morph on deer 2018.02.15. 12:30:24

@Ad Dio:
“a hatályos törvény szerint a keresztnek helye van a tárgyalóteremben”

Kötelező a kereszt jelenléte, vagy lehetséges, esetleg opcionális?

Ami még kérdés, - egy általános kérdés, - hogy kinek és miért hiányzik, ha nincs kereszt egy tárgyalóteremben?
Tudomásom szerint nem kell a Bibliára tett kézzel esküdni sem igazmondásra, vagy hogy van ez?

Ad Dio 2018.02.15. 12:35:06

@morph on deer:

"Kötelező a kereszt jelenléte, vagy lehetséges, esetleg opcionális?"

Nézz utána. ez egy valóban jó kérdés.

morph on deer 2018.02.15. 12:35:19

@Ad Dio:
“Ne húzd fel magad.”
:)
Nem indulatos vagyok, hanem kíváncsi, mint általában.

A bíró lépése inkább preemptive, mivel szerintem azt a vádat akarta elkerülni, hogy vallásilag elfogult hatóság hoz döntést egy vallási alapon előállt konfliktus ügyében, - ahogy én látom.

(Hol a szemüvegem, már megint..!)

Ad Dio 2018.02.15. 12:39:41

@morph on deer:

A vádlott maga nyilatkozott úgy, hogy nem érdekli a kereszt jelenléte. Innentől a bíró tette nem értékelhető prevenciónak.

Attlass 2018.03.09. 15:19:15

@Ad Dio: "sőt meg is KELL jelenniük a különböző egyházaknak, vallási csoportoknak"

Ez, csak úgy valósítható meg, ha a bíróságon minden vallási jelkép (köztük a Spagettiszörny is) ott sorakozik a falon.

Nephro 2018.03.10. 07:12:37

Egyáltalán nem kéne bíróságra kereszt! Minek? Bármi hitéleti tevékenység folyik ott??

Tudomásom szerint nem!