Ez itt nem szentbeszéd!

Csevegj a pappal (CsAP)!

- új eseménysorozatot indítunk

2018. február 20. - szoljbeapapnak

2018. február 20-án lett egy éves a Szólj be a papnak. Tizenkét, havi rendszerességgel tartott kávéházi vitaest után úgy éreztük, elérkezett az idő, hogy egy újabb típusú eseménysorozatot is elindítsunk Debrecenben. Itt olvashatjátok a Csevegj a pappal (CsAP)-sorozat beharangozóját. (Egy nem annyira meglepő, de ide passzoló érdekesség az 1862-es Magyar nyelv szótárból a ’beharangoz’ szó jelentéséről: „Harangozással utolsó jelt ad, hogy a nép a templomba isteni szolgálatra bemenjen”.)

20248077_1056224547848281_5205767049145692052_o.jpg

Kiscsoport a Campus Fesztiválon

Ti (is) kértétek

A nem titkolt célunk a kb. másfél órás vitaestek szervezésével az elejétől fogva az volt, hogy utána legyen alkalom folytatni a beszélgetést a hallgatóságból spontán formálódó kiscsoportokban, akár a résztvevő lelkészek, papok társaságában.

A gyakorlatban azt láttuk, hogy a „hivatalos” zárszó után maradnak ugyan együtt nyüzsgő kis csoportok, de sokszor erre a közel kétórás alkalom után nincs idő vagy energia. Pedig ekkor jönne a lényeg! Néhány sör után, barátokkal, új ismerősökkel együtt, egy-egy lelkésszel kiegészülve lehetne tovább érlelni, körüljárni, a saját életünkre vonatkoztatni a felvetődött kérdéseket.

De vajon ti is így gondoljátok? A nemrég közzétett internetes kérdőívünkre válaszolók 86%-a egyértelműen azt monda, hogy szívesen venne részt kiscsoportos alkalmon.

A legutóbbi vitaest után a közönség egyik tagjától azt kérdeztük, hogy ha lennének kiscsoportos alkalmak, akkor részt venne-e rajtuk, és kb. 10 fős körben jobban fel merne-e tenni kérdéseket, mint a vitaesten.

A válasz megerősítő volt:

Én úgy vagyok vele, hogy sokkal jobban, ilyenkor az egyén sokkal nagyobb szerepet kap, sokkal jobban tudnak gondolatokat cserélni az emberek. Egy eszmecsere jobban át tud jönni az embereknek és nem csak az lehet, hogy felteszi a kérdését az ember, hanem esetleg egyből megválaszolják neki, sőt rá is lehetne kontrázni. Azért szeretem jobban ezeket a kiscsoportokat, mert ott kialakulhat egy egészséges vita, amelyet én úgy nevezek, hogy eszmecsere és az nagyon építő tud lenni. Persze egy ilyen alkalmat nem lehet megcsinálni ennyi emberrel. Talán úgy tudnám elképzelni, hogy ha vége van egy ilyen hosszabb alkalomnak, kiscsoportokat lehetne csinálni és a kérdéseket mélyebben megbeszélni.

Vándorló helyszín és változatos témák

Március 5-én bele is vágunk, jelenlegi terveink szerint havonta találkozunk. Első témánk ’Miért engedi meg Isten a rosszat?’. Öt lelkész is elvállata a részvételt: Arany Barbara református egyetemi lelkész, Bertha Zoltán a nagyerdei református gyülekezetből, Kiss László görögkatolikus egyetemi lelkész, Tokodi László domonkos rendi szerzetes, római katolikus pap és Zsoldos Tibor kistemplomi református lelkész. Így összesen öt asztalt fogunk foglalni, 6-7 fős csoportokra számítva, a beosztásuk legyen meglepetés.

A lelkészi csapat változni fog, akárcsak a helyszín. Megpróbálunk minél több pub-ba, kávézóba, kocsmába eljutni. Témaötleteink közt szerepelnek: önmegvalósítás, világvallások, lelkészek titkos élete, vallási háborúk, függőségek, mindennapi szexualitás, nemi identitás, mi a Biblia?

Várjuk a javaslataitokat helyszínek és témák vonatkozásában is!

21766414_1094821133988622_4368814898677024498_n.jpg

Egyre több helyen? 

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr1013677224

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.