A címben szereplő meglepő kijelentés Hóseás próféta könyvében szerepel, így ad családalapítási útmutatást az Úr a prófétájának. Igen, a Biblia tele van meghökkentő dolgokkal, és néhány meredekebb történetet még egyházi körökben sem nagyon hallunk idézni. Vajon miért: szemérmességből, esetleg nem illenek bele a képbe? Úgy gondolom, hogy pont a legradikálisabb történetekkel érdemes foglalkozni (lásd Jézus életét), ezért járjunk utána ennek is egy kicsit.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem jegyzetét alapul véve abból indulhatunk ki, hogy „Hóseás vélhetően a valóságban is elvett egy parázna nőt, így nem tanmeséről van szó a könyvben, hanem szimbolikus prófétai cselekedetről”. Hóseás házasságában három, szintén paráznának minősülő gyereket szül az asszony, Gómer. Úgy tűnik, az asszony a későbbiekben házasságtörést követ el, szerető férje azonban visszaszerzi (ismét az Úr utasítására), pedig a törvény szerint minimum el kellene kergetnie. Arra is van utalás, hogy az Úr miért szán ilyen zaklatott magánéletet választott emberének, ez pedig az, hogy „rútul paráználkodik ez az ország, hátat fordít az Úrnak” (Hós 1,2). A próféta könyve nem is annyira Hóseás családi drámáját járja körül, hanem Isten és a népe közti tragikus „szerelmi kapcsolatot”, azaz Isten kitartó szeretetét, miközben a népe elfordul tőle (más istenekkel paráználkodva, elvadult istentisztelettel, a törvényt be nem tartva, papok által fenntartott rablóbandával stb.). Hóseás házassága mintegy élő példázat, amely érzékelteti Istennek a hűtlenkedő népéhez való viszonyát; az érzelmi „hullámvasút” a szeretet, a ragaszkodás, a féltékenység, az elítélés, a büntetés, a visszafogadás állomásain robog keresztül.

Ez a történet azért is formabontó, mert a keresztyén házasságfelfogást gyakran a „tisztaságot” bálványozó szemlélet jellemzi, Hóseás könyve nincs is agyonidézve. Pedig az Úr előtt nem tudunk bűntelenek lenni, még a legjobb szándékkal sem: „Azt a törvényt találom tehát magamban, hogy – miközben a jót akarom tenni – csak a rosszra van lehetőségem.” (Róm 7,21). Emellett a hitet a szexuális előírásoknak való megfeleléssel azonosító szemlélet nyilvánvalóan leszűkítő (lásd blogunk sorozatát: Istent tényleg csak a szex érdekli?).

Úgy gondolom, hogy Hóseás parázna-házassága és hűsége két dologra is ráirányíthatja figyelmünket. Az egyik az, hogy az Úr, mivel Mindenható, nincs kötve az általa adott törvényekhez sem és azokat adott esetben felül is írhatja. A másik pedig az, hogy saját szabadító szeretetének és kegyelmének természetét Isten adott esetben pont a bűn, a hűtlenség utáni újrakezdés lehetőségével mutatja meg, provokatív módon is (Hóseás asszonyának esete mellett eszünkbe juthat a tékozló fiú is, bár az példázat, vagy amikor Péter letagadja Jézust). Azt azért ki kell emelni, hogy a könyv végén megjelenő, Isten és a nép közötti „happy end” feltétele a kőkemény megtérés és bűnvallás.

Most pedig nézzük meg, hogy a Biblia magyarázói hogyan próbálták meg értelmezni az elmúlt évszázadok alatt Hóseás személyes történetének radikalitását. Nem meglepő módon, sokan a szó szerinti értelmezést nem tudják elfogadni. Annak eldöntését, hogy az egyes megközelítések a lényeget ragadták-e meg, vagy pedig éppen elveszik a történet élét, az olvasókra bízom, jöjjenek a kommentek! Talán annyit meg lehet kockáztatni, hogy mindenkinek nem lehet egyszerre igaza.

• A magyarul is olvasható holland református Cornelis van der Waal azt írja, hogy semmilyen körülmény nem indokolja, hogy ne tekintsük a házasságot ténylegesnek, viszont a feleség nem feltétlenül volt tényleg prostituált, a parázna szót inkább úgy értelmezi, hogy megvolt benne az a bizonyos hajlam.
• Gerhard von Rad, evangélikus teológus szerint a házasság mögötti profetikus szimbolizmus miatt lehetetlen rekonstruálni a történteket.
• A baptista Walter Harrelson szerint Gómer a házasság megkötése után süllyedt prostitúcióba.
• H. Robinson arra jutott, hogy Hóseás felesége szakrális prostituált volt, nem pedig ’utcanő’.
• A metodista Robert Pfeiffer álláspontja, hogy Gómer spirituálisan volt hűtlen az Úrhoz, azaz bálványt imádott.
• Aquinói Szent Tamás szerint Gómer nem lett Hóseás felesége, csak ágyasa.
• Az evangélikus Hugo Gressmann úgy véli, hogy a házasság csak irodalmi eszköz egy üzenet továbbítására.
• W. Hengstenberg lutheránus teológus felveti, hogy a házasság csak a próféta víziója vagy álma volt.
• Kálvin János azt képviselte, hogy a házasság története egy parabola, Izrael bűneinek illusztrálására.
• Több zsidó rabbi úgy véli, hogy Hóseás a házasságot egy allegóriaként használja Isten szeretetének illusztrálására.
• Ezekiel Kaufmann, izraeli filozófus és bibliatudós szerint Hóseás házassága egy színjáték volt.
• Két keresztény amerikai szakértő, James Newsome és C. Hassel Bullock amellett érvelnek, hogy a házasság Hóseás életének tényleges élménye volt, a neje az egybekelésük előtt valóban prostituált volt. A zsidó Abraham Heschel is ezt az álláspontot foglalja el.
• A magyarul is olvasható, oroszországi német mennonita Jakob Kroeker arra a belátásra jut, hogy nem tudunk olyan megoldást, amely felbátorítana annak megállapítására, hogy melyik az egyetlen helyes megoldás, ezért titokként lehet beszélni róla.