Ez itt nem szentbeszéd!

Kinek a pap, kinek a pop

Istenkeresés a könnyűzenében

2019. július 23. - szoljbeapapnak

„Papíron” a kereszténység és a populáris zene azóta áll hadilábon egymással, mióta Elvis Presley először ringatta meg fehér csípőjét a fekete fiúk ritmusára.

Napjainkra talán már kevésbé „telített ez a várárok”, de tény, hogy az ’50-es évek rock and roll sztárjaitól a 90-es évek Marilyn Mansonjáig sok mindenki megkapta a maga negatív, keresztényellenes bélyeget. Volt, aki nem érdemelte meg és volt olyan, aki pedig kifejezetten erre építette fel az imidzsét, de ez egy másik kérdés. Az viszont érdekes felvetés, ami ezen a kerekasztalon is felbukkant felvetésként, hogy azok a rockzenészek, akik a keresztény hit mellett tesznek tanúbizonyságot - vagy legalábbis foglalkoznak ezzel a kérdéssel dalaikban - sokkal kevesebb hangsúlyt kapnak. Pedig az idősebb Elvis Presley, Johnny Cash, vagy akár a Tankcsapda is sok istenkereső szöveggel/megnyilatkozással bír.

Hogy mit gondolnak erről a zenekedvelő fiatalok, mit az egyházak „alkalmazottai”, a papok, és mit a színpadon álló zenészek? Erre próbáltunk választ kapni egy meglehetősen stílszerű környezetben: a Szólj Be a Papnak! csapata a Campus Fesztivál ideje alatt egy kerekasztal beszélgetést épített a témára.

A képre kattintva galéria nyílik.

A fotókat készítette: Vígh Tamás

Két éve már, hogy meggyőződéses ateistaként ugyanezen a fesztiválon besétáltam a SzBAP sátrába és Laci atyával egy sör mellett a szexrobotokról beszélgettünk. Azóta már többször keresztezték útjaink egymást, így a szervezők engem kértek meg, hogy zenei újságíróként vállaljam a diskurzus moderálását.

Beszélgetőpartnereim voltak: Kovács Gergő református lelkész, Papp Tamás római katolikus atya (és break-táncos), Prieger Zsolt (Anima Sound System), és Nagy Tamás Imre, a Neonhal nevű keresztény rockzenekar alapító- frontembere…. és persze a közönség, aki meglehetősen aktívnak mutatkozott a témát illetően.

Bár elsőként a klerikális zenétől kissé távol álló keresztes háború és inkvizíció került elő, azért egy gyors átvezetéssel – főként Prieger Zsolt reakciójának köszönhetően – sikerült a pap/pop téma felé terelni a beszélgetést. A színpadi időnk 50 perc volt, amiról egy dolog jelenthető ki biztosan: kevésnek bizonyult; mire igazán belendültünk volna, sajnos „leintettek” minket.

Komoly kérdések is elhangzottak, amelyről a kerekasztalban részt vevő zenészek (és egy kicsit az egyházi emberek is) egyetértettek abban, hogy Isten dicsőítése nem köthető komolyzenei formulákhoz: nincs leírva a Bibliában, hogy ezt orgonán kell játszani, így lehet az egyházi ének rock, rap, vagy akár dubstep formula is.  Ugyanakkor Nagy Tamás szerint, aki könnyűzenei/rockzenei formulákon szocializálódott, kifejezetten lélekemelő élmény a klasszikus zenei formulákat megismerni, és énekelni gyülekezeti körben.

Persze nem úsztuk meg a „könnyedebb” témafelütéseket sem például, hogy lehet-e a templomban pogózni. A lelkész kollégák szerint nem, de felvetődött, hogy a karizmatikus gyülekezeteknél végülis ez már egy ideje ismert dolog, csak ott nem azt mondják, hogy „pogóztam”, hanem azt, hogy „átjárt a Szentlélek”.

A zene mindenképp szabadságot és örömforrást ad: az egyházak vonzáskörzetében pedig mindenki azt gondolja, hogy a muzsika, vagy bármilyen más egyházművészet lehet új, innovatív, és izgalmas. Számomra az volt a legfontosabb üzenet, hogy a keresztényénségnek nem kell a megszokott keretek közt maradnia ebben a kérdésben sem. Remélem, minden résztvevő kapott legalább egy olyan gondolatot, amitől lelkileg gazdagabbá vált.

Köszönöm a lehetőséget szervezőknek, jövőre találkozunk ugyanitt:

Kiss UtolsóCsillagharcos Ákos

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr8014974774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2019.07.23. 17:10:30

Ezek annyira erőltetett rendezvények, mint annak idején a KISZ próbált hasonlóan szervezkedni ott, ahol nem lenne helye.

csabee.m 2019.07.26. 21:24:47

@TanNé: Jó meglátás. Hiszen az igazi muzsika valóban Istenhez emel fel, magasztos, tiszta értelemre ható illetve azt erősítő. Ezzel szemben a "modern" (valójában monoton ritmusában ősi pop,rock,blues) zenék először az érzelmeket indítják be. Teljesen szembeállnak az igei alapvetéssel, mely a "tiszta gondolkodás serkentése" alapján van.
Az alábbi linken egy megtért, egykori hip-hop,rap énekes tesz tanúbizonyságot arról, hogy mit is jelent az Isten szerinti és az Istennel szembeni zene,milyen annak hatása. Ő maga mondja el, hogy nem létezik "keresztény pop". (a megnyitott video alsó felén a feliratoknál megtalálható a magyar felirat).

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2019.07.27. 12:53:41

@csabee.m: KISZ-program? Csak az első szóból/mozaikbetűből lett kommunista helyett keresztény?

csabee.m 2019.07.27. 14:45:25

@TanNé: Igen, az ilyen típusú agymosás folyt ott is. Tudom, én még voltam KISZ-es. Mi is próbáltunk egyfajta szinkretizmust megalkotni az össze nem illő dolgok között. Sajnos ma a kereszténység nem határolódik el ott,ahol kellene. Egykori rockzene kedvelőként nekem nem illenek össze az ilyen műfajok a kereszténységgel, mint ahogyan a keleti filozófiai tanok és a jóga sem. (Pedig még papok is hirdetik hogy létezhet "keresztény" jóga, agykontroll,stb.....)

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2019.07.28. 22:22:50

@csabee.m:

Ki van adva központilag, mint régen, hogy nyomulni kell, mert 2001 és 2011 közt 30 százalékkal esett a magukat kereszténynek vallók. A 18-29 korosztály kétharmada meg napjainkra tojik mindenféle vallásra és ateizmusra is. Ha pedig tojnak az ideológiákra, akkor nehezebb hülyíteni is.

csabee.m 2019.07.28. 22:37:11

@TanNé: Ezért írtam, hogy "össze nem illő dolgok". A római egyház különösen gazdag egyháztörténetében, hogy szeretett nyomulni. Pedig csak kb.1500 éves, nem pedig 2000, és Péter sohasem volt pápa, vagy Róma püspöke. De ahol Róma nem gyakorolhat elnyomó hatalmat, ott mindig a szabadság, az emberi jogok,stb. élharcosának mutatja magát.
A fiatal korosztály pedig valójában mindenre tojik, mert MA akarja jól érezni magát. Valószínűleg a szülők példája többnyire ezt erősítette meg bennük. Az ideológiákkal tényleg baj van, de a Krisztusban mint megváltóban való bizalmat nem nevezném ideológiának, mert az csak akkor valós ha az: tapasztalaton alapuló meggyőződés.
Az ideológiák viszont valóban a meghülyítés eszközei. A romanizmus is az.