Ez itt nem szentbeszéd!

Antirészecske mint teremtésbizonyíték, avagy párbeszéd békeidőben

A Hit és tudomány vitasorozat első része

2019. szeptember 20. - LelkesBarbi

A Hit és tudomány négyrészes vitasorozat első alkalma Hogyan keletkezett a világ? címmel rajtolt hétfőn a  Víztoronyban. Az érdeklődés akkora volt, hogy a pótszékek mellett még a hirtelenjében odavarázsolt padok is mind megteltek. A bátor válaszadók: dr. Gájer László római katolikus pap, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán megbízott tanszékvezető, ahol filozófiát tanít. Dr. Kodácsy Tamás református lelkész és programozó matematikus, a KRE tudományos főmunkatársa, az Ökogyülekezeti Mozgalom elnöke, jelenleg Dunakeszin szolgál. Dr. Fekete Csaba vegyész, a biokémia és a molekuláris biológia kutatója. S maga a moderátor, Püski Dániel, az Úrréti Református Gyülekezet lelkésze, geográfus-teológus, akit mindig érdekelt az este kérdése.

szbap2.jpg

A moderátor első kérdése egy szokatlan szemszögből közelítette meg az elvontnak tűnő témát. Az érdekelte, hogy a válaszadókat hol és mikor érintette személyesen ez a téma. Így kiderült, hogy keresztyén családban szocializálódva beindul a védelmi mechanizmus az ellenérvek hallatán és a prekoncepción alapuló védekezés.

Ilyenkor jó rájönni, hogy a tudományos ellenérvek sem annyira szilárdak, mint amilyennek lefestik magukat.

Másnak szintén fogantatása óta ott volt ez a kérdés, még az egyetemi felvételijén is téma volt, ám mivel egyetlen világunk van, skizofrén lenne az, ahol ezt a kettőt külön kellene választani. A humán beállítású teológusnak pedig a teremtés allegorikus értelmezése adott támpontot, amit nem kell szó szerint érteni.

Nem meglepő módon rákérdeztek a bibliai teremtéstörténetre, hogy azt a sokféle keresztyén magyarázat közül hogyan kell érteni. Gájer László az allegorikus értelmezés mellett tette le a voksát, ami alapján az a három dolog biztos, hogy Isten teremtette a világot, van kezdete és aztán beférkőzött a bűn. Óva intett attól, hogy többet lássunk bele. Kodácsy Tamás három értelmezési lehetőséget vázolt fel: a szó szerinti, a helyreállítás-elmélet és a konkordista modellt. A maga részéről azt emelte ki, hogy ez egy szabadulástörténet, korának legletisztultabb fogalmaival. A zsidók ezzel mondták ki a babiloni fogságban, hogy nekik nem egy legyőzött Uruk van, hanem Teremtő Istenük.

szbap1b.jpg

Előkerült a felvilágosodás is, mint a kezdőpont, ahol a tudomány és a hit helytelenül egymásnak feszült. Az ember kivette Istent a kérdésből és magát tette oda, istenként. Feljött Newton, aki az isteni gondoskodásnak tulajdonította, hogy a gravitáció nem roppantja össze a világot és csak utána fokozták le a Mindenhatót az első mozgatóvá. Más az hozta fel, hogy 

beleragadunk a saját kulturális kontextusunkba, vagy hogy valójában a tudomány és a hit háborújának annyira régen vége, hogy Debrecen is már a 1970-es évektől otthont adott az érdemi párbeszédnek.

De felmerült még az este során XII. Pius Humani Generis enciklikája és Morgan Freeman is. A héber nyelvű Biblia első szavának legelső betűjének rejtélye, a véres ószövetségi jelenetek és a hatnapos arab-izraeli háború eszkatológiai perspektívái is szóba kerültek, valamint a földön kívüli értelmes élet lehetősége, amit mindenki lehetségesnek tart, bár nem bizonyítottnak, és az özönvíz kérdése is feljött. Többször elhangzott az is, hogy bátor ember, aki nem enged a hitnek teret, mivel ezzel a világ kaotikus voltát ismeri el és kiderült, hogy Stephen Hawking részecske-antirészecske párjai tulajdonképpen a semmiből való teremtés igazolásának tekinthetőek. Csak kapkodtuk a fejünket, amikor a doktoriját ebből író teológus csak egyre-másra utalt a szerzőkre és könyvcímekre, amiket el kellene olvasnunk, hogy jobban átlássuk ezt az összetett és szerteágazó témát.

Hogy egyértelmű, mindent lezáró válasz nem fog születni, azt sejthettük már az elején. Mi értelme volt az estének? Újabb, a fejünkbe szöget ütő gondolatokat, felvetéseket kaptunk, hogy megleljük a saját válaszunkat hittel és tudománnyal kapcsolatban. A folytatás nem marad el: következő alkalommal a hit és a pszichológia kerül terítékre. Október 14-én 19 órától a vitasorozat második alkalmán megvitatjuk, hogy a pszichológia vajon korunk ópiuma-e.

A sorozat interaktivitását az is erősíti, hogy az esemény során egy dobozkába elhelyezett kérdéseket egy-egy gyülekezet „örökbe fogadja” és az egy prédikáció vagy hittan vezérfonalát jelenti majd. Elsőként október 13-án az Árpád téri Református Gyülekezetben hallhatunk majd arról, hogy „Miért nem hangsúlyos napjainkban az egyházi személyek tudományos tevékenysége?”. Szeretettel várunk!

Ha meg szeretnéd hallgatni az egész beszélgetést, akkor kattints ide.

A fotókat Szabó Zsombor készítette.

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr5915125696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

IGe. 2019.09.20. 11:37:03

Az istenhit és az ateizmus is egy pszichológiai kényszerképzetes betegség. Gyógyítható egyébként. Az a fő tulajdonsága, hogy az abban szenvedő egyén észre sem veszi és nem is veheti észre, hogy lényegében egy ideológiát kiszolgáló "zombi" állapotban van.

IGe. 2019.09.20. 11:38:56

@IGe.:
"zombikat" egy dolog vezérli csak. Még több agyat megfertőzni, hogy még több zombi legyen.