Egyházi tiltakozások ellenére is kivégezték az egyesült államokbeli Missouriban Ernest Johnsont. A szellemi fogyatékos, háromszoros gyilkosság miatt elítélt 61 éves férfi utolsó megnyilatkozásaival keresztény hitéről tett vallomást. Az október 5-én méreginjekcióval kivégzett elkövető érdekében Ferenc pápa is megpróbált közbenjárni, mégsem kapott kegyelmet. A katolikus egyházfő levelében hangsúlyozta, hogy minden élet szent és védelemre méltó. Mielőtt megvizsgálnánk Ference pápa motivációját, idézzük fel röviden a történteket.

Ferenc pápa megáld egy elítéltet

A Johnson elleni halálos ítélet azért született meg, mert 1994-ben egy rablás során egy szupermarket három dolgozóját meggyilkolta. Kábítószerfüggősége miatt volt szüksége pénzre, tettét bevallotta. Az Egyesült Államokban tilos halálbüntetést végrehajtani szellemi fogyatékos személyeken, ugyanakkor a tagállamok hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy mi számít szellemi fogyatékosságnak.

Johnson ügyvédje szerint több teszt is bizonyítja, hogy védence egy gyermek értelmi képességeivel rendelkezett. Már sérülten jött a világra, mivel anyja sok alkoholt fogyasztott terhessége alatt. 2008-ban agya 20%-át elvesztette egy tumor eltávolítása miatt. Ennek ellenére a bíróság nem találta fogyatékosnak.

A halálbüntetést ellenző protestáns aktivista, Shane Claiborne nyilvánosságra hozta az elítélt utolsó, kézírásos feljegyzéseit, amelyekben bocsánatot kér bűnéért, és köszönetet mondott családjának, barátainak, ügyvédjének és minden kereszténynek, aki imádkozott érte. Így fogalmazott: „Tiszta szívemből szeretem az Urat. Amikor kivégeznek, a mennybe jutok.”

Tévedés lenne azt gondolni, hogy Ferenc pápa szívét Johnson bűnbánata és hitvallása lágyította meg. Egy sokkal átfogóbb projekt keretei közzé illeszkedik a pápa fellépése. Az egész katolikus hit- és erkölcstant összefoglaló Katekizmus ugyanis 2018-ig a halálbüntetés tekintetében úgy fogalmazott, hogy az Egyház „nem zárja ki a halálbüntetéshez folyamodást olyan esetekben, amikor ez az egyetlen járható út az emberek életének hatékony megvédésére a jogtalan támadóval szemben”. Ferenc pápa azonban keresztülvitte azt a törekvését, hogy átírja ezt a pontot. Ma már így szól a vonatkozó rész: „az Egyház az evangélium fényénél tanítja, hogy a halálbüntetés megengedhetetlen, mert vét a személy sérthetetlensége és méltósága ellen”, és eltökélten küzd annak eltörléséért az egész világon.

Ha pedig még tágabb kontextusból tekintünk Ferenc pápa munkásságára, megérthetjük, hogy a halálbüntetés eltörlése iránti törekvése a „kiselejtezés kultúrája” ellen tett egyik lépés. Az argentin pápa gyakran intéz kirohanást annak érdekében, hogy ne kerüljenek szemétdombra a valamilyen okból értéktelennek tartott életek, legyen szó embriókról, a gazdagok által kizsigerelt szegényekről, idősekről, vagy jelen esetben az elítéltekről.

Hogyan fogadják Ferenc pápa álláspontját az Egyesült Államokban? Ebből az esetből is látható, hogy nehéz mit kezdeni vele egy olyan kultúrában, ahol egyébként érthető módon mély gyökerekkel rendelkezik a halálbüntetés, hiszen az ország történelmében fontos szerepe van a saját fegyverrel történő igazságszolgáltatásnak. Többek közt azért is éri sok támadás Ferenc pápát a tengerentúlon, még katolikus körökből is.