Kúl, közvetlen, keresztény

Szólj Be a Papnak!

A nagy cölibátusvita - avagy van jogunk ítélkezni?

- vendégposzt

2022. november 22. - szoljbeapapnak

„Robi tehetséges, magasan képzett és odaadó római katolikus plébános Magyarország egyik vidéki egyházközségében. Figyelmes lelki vezető és közösségépítő, akit szeretnek és tisztelnek a hívek. Ám Robi egyszersmind szeretetteljes élettárs és három kisgyermek apja. Családjának egyre nagyobb szüksége van rá, így nehéz döntést kell meghoznia: lemond papi hivatásáról, ezzel kockáztatva a közösség szétesését, vagy továbbra is titokban, rejtőzködve neveli fel gyermekeit. Vajon mi a helyes út? Erről szól A döntés.”

A döntés (Holy Dilemma) című dokumentumfilm vetítésének helyszínét az Alternatív Közösségek Egyesülete biztosította, a film után pedig a Szólj be a papnak! csapata által meghívott vendégekkel lehetett beszélgetni, kérdéseket felvetni a filmmel kapcsolatban. Az este fő gondolatmenete az volt, hogy miként döntsünk életünk nehéz helyzeteiben, illetve mennyire törődjünk másokkal vagy inkább csak az önös érdekeinkre fókuszáljunk. A film a 19. Verzió Filmfesztivál díjazottja lett, legjobb magyar film kategóriában.

314492832_2738688112935241_8421813812310069131_n.jpg

Az est kezdeteként levetítették a filmet, ami Robiról szólt. Polgár Róbert egy római katolikus pap volt, hivatásának szerette volna áldozni az életét, elképzelése mégsem egészen a tervei szerint alakultak. A film valós történetet mutat be, valós szereplőkkel, Robi négy évét követi nyomon a döntéshozás folyamatában. A főszereplő szerelmes lesz, és habár nagyon igyekszik, hogy ez a szerelem ne teljesedjen be, kilenc éven keresztül él kettős életet.  Egyszerre volt jelen az életében a hivatás és a kötelesség, illetve a család és a szerelem, szeretet iránti vágya. Ezalatt az idő alatt rengeteg nehézséggel küzdött meg Robi, az egyház és a család oldaláról egyaránt. Azonban a családnak sem volt egyszerű a hétköznapi élet: a gyerekek nem beszélhettek az édesapjukról akárkinek, hiszen nem lett volna jó híresztelni ezt az életvitelt, és Robi sem vehetett részt a szó klasszikus értelmében a mindennapi életükben, úgy ahogy azt egy apa szeretné. Egy belső konfliktus alakult ki Robiban, hiszen folyton azon vacillált, hogy mi lenne a helyes döntés. Fel kellene hagynia a papi hivatással vagy meddig tudja így tovább folytatni az életét.

A film nemcsak a főszereplő vívódását mutatja be, hanem általánosságban a cölibátus kérdését is pedzegeti, továbbá a világunkban mélyen gyökerező társadalmi problémákra is rámutat. A film ítéletmentesen mutat be egy hétköznapinak talán kevésbé mondható esetet: egy pap mint ember, akinek vannak igényei és szükségletei, mégis rá van kényszerítve arra, hogy nem lehet családja és felesége. Robi feladta a papi hivatást és inkább a családját és az apaságot választotta, mert úgy érezte így tud kiteljesedni, és hiányzik a gyermekei életéből.

314401905_2738687552935297_2923602226871657000_n.jpg

A filmvetítést követően Fejér Tamással (az Apolló Mozi vezetője), Kiss Lászlóval (görögkatolikus pap), Papp Lászlóval (római katolikus pap), Polgár Róberttel (polgármester, a film főszereplője) és Vízkelety Mártonnal (a film rendezője), illetve Gedeon Tamás (szociológus, diakónus) moderálásával elkezdődött a vita. A közönség és a beszélgetőpartnerek is mind nagyon nyitottak voltak, illetve a kérdésekre tabuk nélkül, őszintén válaszoltak. A résztvevők kérdések tekintetében nagyon aktívak voltak, hiszen rengeteg kérdéssel árasztották el a beszélgetőpartnereket, főként a film főszereplőjét, illetve a rendezőt, akik készségesen válaszoltak akár az olyan technikai jellegű kérdésekre is, ami a film előkészületeivel, készítésének folyamatával voltak kapcsolatosak, továbbá az emocionális, lelki hátterű kérdésekre is egyenes és korrekt választ adtak minden esetben. Robit a párja is elkísérte, aki először mint csendes megfigyelő volt jelen, majd később ő is válaszolt egy-egy kérdésre, aminél úgy érezte neki is fel kell szólalnia. A beszélgetés, mivel a jelenlévő emberek nagyon kíváncsiak voltak, ezért el is húzódott és egy kerek vita alakult ki belőle. Ugyanakkor a közönség sorai között voltak olyanok is, akik inkább ítélkeztek a dokumentumfilm és annak mondanivalója, valamint szereplői fölött mintsem, hogy kérdeztek volna.

315114299_2738687529601966_8213095072256976735_n.jpg

Mindenesetre nagyon érdekes volt a film és az azt követő beszélgetés is, izgalmas volt szem- és fültanúja lenni annak, ahogyan a különböző nézetek egymásba ütköztek, illetve hogy kiből milyen érzéseket váltott ki a megnézett alkotás. Az egész este nagyon gondolatébresztő volt, elgondolkodtatott az egyházról, a cölibátusról, a bűnről és szabályszegésről mint fogalmakról, a hivatásról, kötelezettségekről, a szeretet szükségességéről és a szerelem és család iránti vágyódásról.

Vincze Dorka

A film hamarosan megnézhető az HBO Maxon, a debreceni vetítés utáni beszélgetés teljes terjedelmében, vágatlanul visszahallgatható a Szólj be a papnak! Youtube-csatornáján.

A fotókat Szabó Zsombor készítette.

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr9017984632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kyria 2022.11.22. 16:49:34

Ítélkezni nincs, "csak" a vélemény szabad. Véleményem szerint pedig nem cselekedett helyesen, a hazugság - sem önmaga, sem a családja sem a hívek, de még a papi elöljárói felé - sem volt korrekt. (Nyilván kb. mindenki tudta, de más fű alatt tudni és más kiállni és elmondani.)
Aki a katolikus papságra adja a fejét, az előtt ismert, hogy ez mivel jár. Itt nincs köztes út (még úgy sem, hogy Robi "Atya" valószínűleg nem volt és és nem is lesz egyedül ezzel az életmódjával), de ezt sokáig, pláne egy kisebb közösségben úgysem lehet titokban tartani. És akkor felmerül a hitelesség kérdése. Én római katolikus vagyok, bár nem gyakorlom, de ha gyakorolnám, biztosan nem mennék egy olyan pap miséire, aki előttem kétszínűnek bizonyul(t).

fkv.119 2022.11.22. 20:32:32

El kéne már törölni ezt a cölibátust. Mindenkinek áll a répája, aztán meg buzik lesznek egymás közt, nem lenne jobb ha inkább nőket kúrnának? Az mégiscsak természetesebb dolog mint a buzulás.

fkv.119 2022.11.22. 20:35:32

@Kyria: Csak abba gondolj bele, hogy az utóbbi időben hány homokozást (legtöbbször pedofíliával súlyosbítva, mert a kisgyerek nem tud úgy rúgkapálni mint a felnőtt) kellett kimagyaráznia az egyháznak. Pedig elvileg felesküdtek rá hogy cölibek lesznek. De hát nem tudják tartani, annak meg semmi értelme hogy fű alatti buzikat csináljanak magukból. Engedjék el ezt a tradíciót, be kell ismerni hogy nem vált be.

Kyria 2022.11.22. 21:13:30

@fkv.119: Ismerem a problémát, rengeteg tragikus eset kapcsolódik hozzá, film is készült (Spotlight) és persze Magyarország sem kivétel. Úgyhogy megértem és tiszteletben tartom az álláspontodat. Sajnos - ez nyilván az én hibám - de ha egyszer a katolikus papság és a cölibátus történelmileg így alakult ki, akkor a magam részéről fontosnak tartom ezt a hagyományt. SENKINEK nem tartanak pisztolyt a fejéhez, hogy papnak kell mennie. Tudják, mit vállalnak. Vagy-vagy. Számomra nincs kivétel, de el tudom fogadni, hogy más(ok) ezt máshogy gondolják és köszönöm, hogy megosztottad velem a nézetedet.

fkv.119 2022.11.23. 12:05:39

@Kyria: Így van. Aki buzulni megy oda, azt lebukás után nem rejtegetni kell egy másik központban, hanem felelősségre vonni hogy egyáltalán mit keres az egyházban. Lehet világi kisegítő is, nem kötelező papnak állnia. Ha mégis, akkor meg tudja mit vállalt, nincs fű alatti homokozás! Isten látja, az nem zavarja? Mert akkor már a hitével is vannak bajok.
süti beállítások módosítása