Ez itt nem szentbeszéd!

„Miért nem vigyáz ránk Isten?”

Metál és Isten

2019. január 19. - szoljbeapapnak

A hazai metál zenekarok bővelkednek „istenes” dalszövegekben. Közös bennük, hogy az ember az Isten csapásaitól, esetleg közönyétől vagy haragjától szenved, esetleg önnön gonoszsága miatt válik méltatlanná az isteni gondviselésre. A következőkben két, a színtéren belül legendásnak mondható magyar metál zenekar, az Akela és a Moby Dick, valamint az utóbbi együttes énekese által életre hívott banda, az első lemezét Isten kezében 2010-ben megjelentett Bloody Roots néhány daláról lesz szó.

akela_26790_277364739954_753941_n.jpg

Akela

A Dzsungel könyve farkasáról elnevezett zenekar sohasem tartozott a „vallásos” együttesek közé, eszmevilágát a banda énekesének, Katona „Főnök” Lászlónak köszönheti, aki a kilencvenes években számos, mára klasszikussá érett dal szövegét jegyezte. Egyike ezeknek a Nekik mondd! című, a második, 1993-ban megjelent Farkastörvények lemezen megjelent dal is. A szöveg az emberi életet ért olyan csapásokat sorjázza, amelyekre nehéz racionális magyarázatot adni: ha nincs Isten, akkor a miért pont én?, ha van, akkor a miért tette ezt velem? kérdése vethető fel.

A szülői erőszaktevés, a vakság, a kitagadás, az ártatlan halál vagy éppen a vetélés mind arra irányítják a befogadó figyelmét, hogy ha volna Isten, akkor ezek a dolgok nem történhetnének meg. A dalszöveg az utolsó strófákra már nemcsak az Isten létét, hanem minden emberi értéket (szeretet, kegyelem, tisztelet, béke) kétségbe von. Ugyanakkor a hit sajátossága éppen az, hogy annak ereje a csapásokban mutatkozik meg, azok által erősödik meg; mindazonáltal számos példát láthatunk arra is, amikor egy tragikus esemény végül mégis a hit elvesztéséhez vezet. Noha úgy érezhetjük, a Nekik mondd! kifejezetten „hitellenes”, valójában azért lehet zavarba ejtő, mert a dalszövegben az Isten tagadása nem bukkan fel egyértelműen, miközben mégis azt érezzük, minden kimondott sor ebbe az irányba hat.

Tovább

Milyen zenét játszunk a templomokban? - Káposztás Gábor

Következő debreceni vitaestünk Január 21.

2019. január 16. - TheWig

Következő debreceni vitaestünk témája a keresztény zene lesz:

� Közvetíthet istenélményt egy rockdal? A metál tényleg az ördögtől van? Mikor újulnak meg a több száz éves templomi énekek? � Keresztény dal lehetne popsláger?

Gyere el és kérdezz tabuk nélkül egy sör mellől egyházzene - popzene - rockzene � témakörében!

Vendégeink:
- Nagy Tamás Imre - Neonhal keresztény rockbanda frontembere
- Zsolt Jantyik - PG Csoport zenekar énekese
- Képosztás Gábor - református lelkipásztor
- Szentesi Csaba - görögkatolikus pap

Ne feledd, most más helyszínen várunk: Ifjúsági Ház közösségi tere - Sheldon's (Debrecen, Simonffy utca 21.) - JANUÁR 21. 19:00

Rockszámok sok 6-ossal

Gondolatok a Number of the beast és a Kísérlet száma kapcsán

2019. január 15. - Phil Melanchthon

Az az álláspont, mely szerint a rockzene és a sátánizmus belsőséges viszonyt ápolnak egymással, szerintem általánosságban nem tartható vagy cáfolható hatékonyan. Inkább konkrét bandák konkrét dalait, előadásmódját kell mérlegre tenni. A bejegyzésben két olyan rockdalt vizsgálok, amelyben egymást érik a 6-os számok: az egyik az Iron Maiden világszerte közismert zenéje, a Number of the beast, a másik pedig a Tankcsapdától A kísérlet száma. A kérdés pedig az, hogy milyen viszonyt alakítanak ki ezek a számok a ördöggel és annak kultuszával és hogyan hatnak a hallgatóra.

heavy-metal-258672_960_720.jpg

Az angol heavy-metal együttes vezetője, a basszusgitáros Steve Harris egyik álma ihlette a Fenevad számá-t; ő maga nyilatkozta, hogy nem az ördög imádatáról van szó benne. A keletkezése köré egyéb legendák is szövődtek. Az énekes, Bruce Dickinson önéletrajzi könyvében említ néhányat, pl. az együttes menedzserének Range Roverébe belehajtott egy apácákat szállító minibusz, a javítás számlája pedig állítólag 666,66 fontra rúgott, illetve, hogy a dal felvételekor a szalagon „valami gonoszan nyögő és morgó hangot is lehetett hallani”, de végül kiderült, hogy Harris dúdolása volt az (107. o.).

A dal szövege mindenesetre a Jelenések könyvéből vett idézetek felolvasásával kezdődik:

Ezért vigadjatok egek, és akik bennük lakoztok: jaj a földnek és a tengernek, mert leszállt hozzátok az ördög nagy haraggal, mivel tudja, hogy kevés ideje van. (12,12)

Akinek van értelme, számítsa ki a fenevad számát, mert egy embernek a száma az. Az ő száma pedig hatszázhatvanhat. (13,18)

(Revideált új fordítású Biblia)

Ezután egy látomásos-álomszerű jelenet következik, és egy ördögi rituálé képei elevenednek meg, sötét pokoli figurákkal, kántálással. A dalban megszólaló „én” elhatárolódik ettől egy tiltakozó sor erejéig („This can't go on I must inform the law”), de az ördögi horda őt is megigézi és úgy tűnik, hogy nem tud (meg)menekülni. Az utolsó versszakban viszont egy „ördögi” szólam kap helyet, amely a test birtokba vételével, megégetéssel és hatalma gyakorlásával fenyeget.

Tovább

Karácsony Egyiptomban

Hogyan ünnepelnek a fáraók népének leszármazottai?

2019. január 10. - LelkesBarbi

Ha azt mondjuk, Egyiptom, akkor a legtöbben egy iszlám országra gondolnak. Amit pontosítanék azzal, hogy egy muszlim többségű ország, ahol azonban egy igen nagy számú keresztyén kisebbség is él, a koptok. A kopt szó azt jelenti, hogy egyiptomi. Azaz az egyiptomi muszlim hitű arab többség nem az őslakosokat takarja. Ámon és Ré egykori követői, a koptok ma a keresztyén Istent tisztelik.

koptok.JPG

A karácsonyt pedig másként ünneplik, mint mi.

Először is, a karácsonyt nem egy négyhetes adventi időszak előzi meg, amit igazából a koszorú és a négy adventi vasárnap határoz meg. A kopt advent negyven nappal karácsony előtt kezdődik el és komolyan veszik, hogy egy böjti időszakot jelent. Elsőre ez elég macerás, mert a kopt böjt nemcsak a húsevést, hanem minden állati eredetű étel fogyasztásának tilalmát jelenti. Magyarul semmi tojás, semmi tejtermék. A valóság mégsem az, hogy negyven napi szenvedés előzné meg a karácsonyt, hiszen a koptok is hangsúlyozzák, hogy a böjtben az evési tilalmak a legkevésbé lényegesek. A cél sokkal inkább az, hogy a karácsonyt egy lelki ráhangolódás, egy karácsony előtti Istenre figyelés előzze meg.

Tovább

Ég és föld között! 35 pap, illetve lelkész a Debrecen Eye-on!

Az esemény résztvevői beszélgetés közben csodálhatták a látványt

2019. január 05. - TheWig

"Lenne kedved néhány kört menni a debreceni Főtéren lévő óriáskeréken egy pap, vagy lelkész társaságában? Kérdezheted őt vallásról, de bármi másról is. Sőt, utána egy forralt bort is megihattok a hüttében. Jól hangzik, ugye?"

Ezekkel a gondolatokkal hirdettük meg az eseményünket a Főnix Rendezvényszervezőkkel közösen. A mai délután folyamán megtelt a debreceni óriáskerék. Az eseményre a legtöbb felekezetből 35 pap, illetve lelkész érkezett, akiknek a résztvevők feltehették a hittel és vallással kapcsolatos kérdéseiket.

Erről láthattok egy rövid, összefoglaló videót.

Három ok, amiért a keresztyéneknek nem kellene szilveszterezniük

2018. december 30. - Phil Melanchthon

Halloween kapcsán egymást érték a keresztyén oldalak cikkei, amelyek az amerikai importünnep követésétől teljes joggal óvtak, főleg annak sötét erőkkel kacérkodó kapcsolódási pontjaira rávilágítva (pl. itt vagy itt). Kíváncsi vagyok, lesznek-e, akik tartalékoltak egy kis puskaport (és nem petárdát :D) a szilveszterezésre is. Álljon itt három ok, amiért a naptári év végének ünneplését illene megfontolnia egy magát komolyan vevő keresztyénnek.

no-champagne-allowed.jpg

Pogány hagyományok

Az óév és újév közti váltást talán legkorábban a babiloni/mezopotámiai kultúrában ünnepelték, méghozzá elég extrém módon. Minden év végén a világ végét várták, a papi és világi arisztokrácia kivonult a városból, ahol különleges show-elemekkel fűszerezett mutatványok következtek: többek közt a királyt felpofozta a főpap, az uralkodó papnővel folytatott rituális szex-szel vigasztalódhatott, emellett lakomákkal töltötték az időt. Míg ők odavoltak, egy rabszolgát választottak álkirálynak, akit – miután a világvége elmaradt – hazatérve feláldoztak. A hamis, pogány istenek tiszteletével összefüggő ünnepek kapcsán az Úr egyértelműen fogalmaz: „Ne tanuljátok el a pogányok szokását” (Jeremiás könyve 10,2). Ennek a parancsolatnak a megszegése áll sok ószövetségi büntetés hátterében. A petárdák durrogtatása egyébként azzal a pogány hiedelemmel áll összefüggésben, hogy a gonosz erőket zajjal kell ilyenkor elűzni.

Tovább

Miről papolnak karácsonykor a templomban?

Challenge Accepted: lelkész leszek 2.

2018. december 26. - Fruzsanka

Hogy miről papolnak karácsonykor a templomban? Szerintem senkit sem lep meg, ha azt mondom, hogy Jézus születéséről és ennek az eseménynek a következményeiről. Jó, de hogyan? A hogyanra szeretnék most egy kézzelfogható példát mutatni, hisz lehet, hogy valaki még sosem járt református istentiszteleten karácsonykor. Lelkésznek tanulok és a mi egyetemi éveinknek is részét képezik a szakmai gyakorlatok. Egyszerűen fogalmazva, ezért minden karácsonykor (meg húsvétkor és pünkösdkor is) más-más gyülekezetekhez megyünk el és ott istentiszteleteket tartunk. Erről korábban már az Idegenekkel töltök minden ünnepet c. bejegyzésben bővebben írtam. Idén karácsonykor a nyírteleki és a rakamazi református gyülekezetekben fogok szolgálni az alábbi igehirdetéssel.

A református istentiszteleteken két bibliai szakasz szokott elhangzani, még az elején (de nem a legeslegelején). Az elsőnek lekció a neve, és hogy mennyire szorosan kapcsolódik a prédikáció tartalmához, az az igehirdető személyén múlik. Mostani példánknál nagyon szoros a kapcsolat, sokat utalok a lekcióra, ami a Mt 1,18-24.

A második bibliai szakasznak textus a neve, ténylegesen erről a szakaszról prédikálnak a lelkészek, és ez esetünkben a Mt 2,1–12.

young-man-sitting-with-gifts-celebrating-christmas-thinking-about-an-idea_1187-8311.jpg

És bár blogunkon azt hirdetjük, hogy ez itt nem szentbeszéd, most mégis egy konkrét prédikációt kínálunk olvasásra. Vágatlanul és módosítások nélkül:

Tovább

Karácsonyi vacsora XXL

Lelkészek, ha főznek - A lelkészek titkos élete 12.

2018. december 23. - LelkesBarbi

Igen, tudom, hogy a karácsonyi vacsora mindenkinek nagy stressz, 4-6-10 főre készítve. De képzeljétek el, milyen az, ha ezt 90 emberre főzitek meg! Mert velünk ez történt.

De miért is kell főznie a lelkészeknek? És miért pont 90 főre? Kezdem az elejéről: 5 éve az egyik kollégám felvetette, hogy mi sosem ünnepeljük meg az egyetemi gyülekezetben a karácsonyt, mert addigra már mindenki otthon van. Szóval mi lenne, ha mégis megtennénk? De hogyan? Ekkor jött a nagy ötlet: csináljunk egy karácsonyi vacsorát! Viszont még december elején, a vizsgaidőszak előtti őrületet megelőzően. Aztán rögtön szembekerültünk a realitással: ha nem akarjuk nagyon megpumpolni a diákokat, illetve azt akarjuk, hogy minél többen el tudjanak jönni, és sajnos a költségvetésünkbe sincs beépítve, hogy kifizessük az egészet, akkor nekünk kell megfőzni a kaját! Igen, nekünk lelkészeknek, illetve a többi hivatalos munkatársnak. Egy teljesen átlagos méretű konyhában, egy sütővel. Bár olykor kénytelenek vagyunk bevetni a saját sütőinket is. ;) Hogy miért nem segíthetnek be a gyülekezeti tagok? Mert ők egész évben sokat dolgoznak, tevékenykednek és nem akarjuk, hogy ezen az estén fáradtan és kimerülten üldögéljenek az asztaluknál. Helyettük mi üldögélünk fáradtan és boldogan. Már ha akad erre pár perc.

20171207_karacsonyi_vacsora_49.jpg

De mondom a részleteket!

Tovább

36 pap a Debrecen Eye-on

2018. december 18. - szoljbeapapnak

Debrecen főterén hatalmas, változó színekben játszó óriáskerék várja a karácsonyi vásár látogatóit. Bár a Nagytemplom jó 15 méterrel magasabb (61 vs 45 méter), a forgó látványosság vizuálisan egyértelműen háttérbe szorítja a város jelképének és legfontosabb nevezetességének számító egyházi épületet. A hazai települések nem hivatalos versenyében a cívis város újabb pontot szerez az ország legnagyobb mobil óriáskerekének felállításával. Szimbolikus küzdelem zajlik a főtéren? Az évszázadokon át a kálvinista irányzattal áthatott puritán életszemléletet valami más váltja fel Debrecenben? Sokszínűség, csillogás, külsőségek? A megújulás vagy az uniformizálódás felé kacsingat az „ősi város”?

Az ötletgazda lelkész gondolatai

Egyházi részről ugyanakkor nem hallani aggodalmaskodást, sőt Fekete Károly református püspök arról beszélt, hogy örömteli készülődés, felszabadult légkör volt tapasztalható a városban amikor elkezdték építeni a vásár óriáskerekét. Veres János lelkipásztor ennél is tovább ment, amikor azzal az ötlettel állt elő, hogy az óriáskerék mind a 36 kabinjába lehetne ültetni egy-egy papot, lelkészt, vagy teológus hallgatót, hogy az oda beülő érdeklődőkkel beszélgessenek „ég és föld között” témakörében (lásd a fenti videót). Hamarosan össze is állt a papi keret, református, római katolikus, görögkatolikus, baptista, evangélikus, ortodox és adventista tagokkal. A január 5-ére szervezett esemény részleteinek kidolgozását és megvalósítását az alulról szerveződő Szólj Be a Papnak! nevű ökumenikus csapat vállalta magára, amelynek mintegy specialitása, hogy szokatlan helyszíneket és eseményeket állít a XXI. századi városi misszió szolgálatába (pl. kocsmai vitaestek, fesztiválok, közlekedési eszközök).

dsc_0303.JPG

Az óriáskerék és a templom - a képet Czifra Ágnes készítette

Tovább

Xmas = Krisztus nélküli karácsony?

Adventi szófejtő kisokos

2018. december 16. - Ati D

Vajon a fogyasztói társadalom évtizedes előretörése, vagy valami egészen más az oka annak, hogy Krisztus, azaz „Christ” kimaradt a karácsonyból?

A karácsony angolszász elnevezése, a Christmas eredetileg az óangol Christ’s Mass-ból ered, amely magyarra fordítva annyit tesz, hogy „Krisztus Miséje”, és a mai napig ez a legelterjedtebb szóhasználat Jézus születésének ünnepére. Az adventi vásárokban, az üzletek kirakataiban, az ilyenkor exponenciálisan növekedő reklámzuhatagban mégis gyakran találkozunk „Merry Xmas”-feliratú tárgyakkal, ajándékötletekkel, üdvözlőlapokkal és még ki tudja mennyiféle csillogó-villogó mütyürrel. Mi lehet az oka, hogy a termékgyártók, a hirdetők, de még mi magunk is gyakrabban vesszük elő ezt a hangzatos, divatos fordítást a karácsonyra?

buddy_christ.jpg

Tovább