Isten olyan, mint Gombóc Artúr. És nem, nem arra gondoltam, hogy Isten egy kedves, kövér madár, aki rajong a csokoládéért. Megvan, hogy Gombóc Artúr melyik csokoládét szereti?
Igen, csak ezeket a fajtákat. Így van ezzel Isten is.
A nagy keresztény klisék egyike, hogy a keresztény hit teljesen leszabályoz és valamiféle egyenmagatartást kell felvenned.
1. nagy klisé: A keresztények mind egyformák. KÖTELEZŐ az egyformaság.
Lássunk hozzá: Annyira nem egyformák, hogy már a név sem egységes katolikusok és protestánsok között. A katolikusok a keresztényt használják, a keresztyént meg inkább a protestánsok. A blogon pl. azért találkozol mindkettővel, mert többféle felekezet tagjai a szerzők. ;) A két alak megszületéséről bővebben itt olvashatsz.
De természetesen nem csak ebben különböznek egymástól. Már-már meghökkentő, hogy hányféleképpen élik meg az emberek keresztyén hitüket. Több évtizedes keresztyén lét után is meglepődök, amikor olyan emberek kezdenek el beszélni a személyes és mély Isten-kapcsolatukról, akikből ilyesmit nem néztem volna ki. A parti arc, a politikai aktivista, a sikeres sportoló. Pedig ez is egy nagy klisé: Ki mondta, hogy ezek kizárják a hitet?
A meglepetés nem kellemetlen, sőt. Jó látni, hogy ennyire sokfélék a keresztyének. Jó látni, hogy nem kell feladnod az egyéniségedet, a téged jellemző összes dolgot, viszont azért akad olyan dolog, amit mégis. De a végeredmény: te megélheted a keresztyénségedet úgy, ahogy vagy.
S hogy áll ehhez Isten? Valahogy úgy, mint Gombóc Artúr. Aki nemcsak a kerek vagy a töltött csokoládét szereti, hanem még a lyukasat és a csupaszt is. Jézus is idézi, hogy miben foglalható össze a legnagyobb parancsolat, azaz hogy mit vár el Isten az embertől.
Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Máté 22,36-38)
Ebben sehol sem állnak részletek arról, hogy ezt pontosan, leszabályozottan hogyan kell csinálni. Mert nem a hogyan a fontos. Isten szereti a változatosságot. Nézz csak körül a világban, amit teremtett! Nem egyformák a virágok, az állatok, az emberek. Akkor pont a követőitől várná el, hogy egyformák legyenek?
Isten olyan, mint Gombóc Artúr. Nem válogat, hanem szereti a követőit. Nem számít, hogy a keresztyénség melyik családrészéhez tartoznak, hogy kötöttebb vagy kötetlenebb formában élik meg a hitüket, hogy milyen énekeket énekelnek, vagy hogy éppen fogyasztanak-e alkoholt vagy sem.
Gombóc Artúrnak mindegy, hogy milyen, csak meg szeretné enni a csokit. Istennek nem számít, hogy milyen vagy, csak legyen egy mély és személyes kapcsolata Veled, hogy szerethessen.
Szóval az 1. klisé törlendő: Istent követve lehetsz önmagad, lehetsz a sokféle színűből az egyik. :)
A bibliai idézet a RÚF-ból, azaz a Revideált Új Fordításból származik.