Magyarországra is eljutott az a hír, amely arról számol be, hogy egy bajor bíró levetette a tárgyalóterem faláról a keresztet, amikor egy afgán menekült ügyében kellett ítéletet hoznia. A vádlott egy keresztyén hitre tért, szintén afgán állampolgárt fenyegetett meg halálosan, amiért az elhagyta muszlim hitét és keresztyén templomba kezdett el járni. A bíró a kereszt eltüntetésével akarta demonstrálni, hogy nem vallásilag motivált ítélet születik, az afgán vádlott annyit mondott, hogy neki mindegy, van-e kereszt a falon vagy nincs. A német Alkotmánybíróság egyébként korábban kimondta, hogy a feszület vagy a kereszt használata a bíróságokon alapvetően nem sérti az ott tartózkodók jogait, mivel nem kötelező az azzal való azonosulás és csak egészen különleges körülmények közt alkotmánysértő.
Bíróság Ausztriában
Fotó: derstandard.at
A kiszabott büntetés ebben az esetben egyébként a lehető legsúlyosabb lett, mondjuk nem hangzik túl kibírhatatlannak az egy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és három hetes elzárás.
A kereszt levételével kapcsolatos vita folytatása egy sor kérdésnek, amelyek Európa szerte az utóbbi évtizedekben felmerültek, pl. lehet-e kereszt az iskolák falán, hogy muszlim lányok kötelezhetőek-e a részvételre az iskolai úszásoktatásban, milyen keretek közt lehet vallásilag előírt fejfedőt, egyéb öltözéket viselni, lehet-e közalkalmazottként keresztet viselni nyakláncon, stb.
Az ilyen kérdések eldöntése esetén alapvetően két tendencia ütközését figyelhetjük meg, mutatott rá a német alkotmányjogász és író, Bernhard Schlink: „Az egyik a szekularizáció irányába mutat, vagyis afelé, hogy a vallás egyre inkább kiszoruljon a közéletből. A másik a multikulturalizmus fejlődését szorgalmazza.”
A történelmi és kulturális tényezők miatt a szekularizáció a gyakorlatban azt jelenti, hogy a keresztyén egyház, annak befolyása, jelképei vesztenek teret, a multikulturalizmus pedig azt segítheti elő, hogy kisebbségben lévő és/vagy kontinensünkön nemrégiben teret nyert vallások vagy világnézetek „helyzetbe kerüljenek”. Ilyen körülmények közt felvetődik a kérdés, hogy milyen hitbéli és kulturális identitást adunk át a következő generációknak?
A bajor bíró cselekedetén még egy németországi muszlim politikus is kiakadt, aki egyébként a Kereszténydemokrata Unió párt (CDU) tagja (ez is megérne egy külön elemzést) és a hesseni tartományi parlament tagja. Ismail Tipi így fogalmazott:
„Végre felhagyhatnánk azzal, hogy a rosszul felfogott tolerancia és multikulti-romantika alapján száműzzük saját értékeinket. Legyünk büszkék a vallási és világi értékeinkre, vállaljuk azokat hangsúlyosan és kifelé is.”