Keresztény rockegyüttes vagytok. A keresztény elkötelezettség és a rockzene nem kerül ellentmondásba egymással? Az utóbbit ugyanis sokan az ördög felségterületének tartják.

Nagy Tamás Imre: Azt gondolom, hogy a legfontosabb maga az üzenet, a zene pedig "csak" hordozó közeg. Biztos, hogy Dávid zsoltárai is a kor népszerű, minden nap használt hangszerein, közérthető zenei köntösbe bújtatva szólaltak meg az ótestamentumi időkben. Mi sem teszünk mást, mint a ma általában használatos instrumentumokkal kísérve beszélünk, azaz inkább éneklünk hitünkről az embereknek. Az persze tény, hogy a rock and roll műfajban nyomuló előadók többsége mondanivaló tekintetében nem feltétlenül velünk egy vágányon mozog. Emiatt bárkit is megbélyegeznünk butaság. Az ítélkezés egyrészt nem a mi dolgunk, másrészt pedig néha több hit csillan meg egy szimpla rockdalban, mint egy tudatosan polírozott, hatásvadász "hivatalos" keresztény szerzeményben.

Keveházi Tamás: Számomra a rockzene egyfajta globális kortárs népzene, és a mai kor embereihez a mai kor eszközeivel, zenéjével lehet üzenetet eljuttatni. A rockzenéhez társíthatnak manapság negatív absztrakciókat, de a rockzene a lázadók zenéje volt a kezdetektől sokáig, és mi is lázadásra használjuk, lázadunk vele a csökevényes tömegkultúra és az elértéktelenedő emberi kapcsolatok ellen a szeretetért.

Miben különböztök az átlagos rockbandáktól és miben a magasztos dalokat előadó dicsőítő zenekaroktól?

Nagy Tamás Imre: Ahogy már az előbb is mondtam, elsősorban mondanivalónkkal lépünk túl az átlagos rock-kliséken. Dalaink középpontjában az én helyett Isten áll, vagy egészen pontosan sokszor éneklünk Isten és az egyén kapcsolatáról. Arról, hogyan éljük meg a mindennapokban a hitünket. Kereszténynek lenni nem egy könnyű meccs, még akkor sem, ha mi itt szabadon felvállalhatjuk hívőségünket. Főként abban vagyunk mások, mint a dicsőítő dalokat játszó előadók, hogy bátrabban használunk világias, bárki számára közérthetőbb képeket a szövegeinkben. A Neonhal szerepe szerintem az, hogy egyfajta hidat építsen hívők és nem hívők között. Időnként már-már felcsillan a remény, hogy ez egy működőképes koncepció, de még nagyon a küldetésünk elején tartunk.

Keveházi Tamás: Az átlagos rockbandák jók zeneileg és gyengék szövegileg, az átlagos dicsőítő zenekarok elcsépelt zenei klisékből építkeznek tartalmas szövegekkel. Mi a kettő erényeit igyekszünk ötvözni, őszinte, kreatív zene és elgondolkodtató, de jól emészthető dalszöveg eszenciájaként.

 

Mit érdemes tudni a tagokról?

Keveházi Tamás:  Mindnyájan család és munka mellett zenélünk. A blog szempontjából nézve fontos információ, hogy Nagy Tamás Imre (ének/gitár) református, Györki Szilvia (dob/vokál), Keveházi Tamás (gitár/vokál) evangélikus, míg Burai Sebestyén (basszusgitár) ateista. Ez a tény, hogy együtt zenél hívő és ateista az Úr dicsőségére, szerintem mindent elmond a hozzáállásunkról. Aki többre kíváncsi, látogasson el a weboldalunkra. 

Mit reméltek, milyen hatást váltanak ki dalaitok a közönségből? Jót buliznak rájuk? Elgondolkoznak a szövegeken? Megtérnek?

Nagy Tamás Imre: A kérdésedben ott a válasz, én azt várom, hogy jót buliznak, elgondolkoznak és megtérnek. Ez így persze akár viccesen is hangozhat. Helyükön kell kezelnünk a dolgokat, szerintem egy dalszöveg legfeljebb elindíthat dolgokat, a hallgató elkezdhet filózni azon, mit is hall éppen. Ha a mondanivaló megfog valakit, az onnantól kezdve úgyis egyre mélyebbre evez majd, vagy ahogy mondani szoktuk: növekszik a hitben. A dalok - némi képzavarral élve - amolyan ugródeszkaként szolgálhatnak ahhoz, hogy fejest ugorj abba, amitől addig esetleg ódzkodtál. Az se baj, ha valaki csak ugrál egy jót Neonhal koncerten, mert épp ehhez van kedve.

Györki Szilvia: Tomihoz hasonlóan én is azt remélem, hogy (akár észrevétlenül is) egy olyan üzenetet adunk át, ültetünk el az emberek fejében, ami a megfelelő pillanatban fog előbukkanni, segíteni.

A Veletek ismerkedőknek melyik dalaitokat ajánlanátok?

Nagy Tamás Imre: Nagyon nehéz dalokat kiragadnom, hiszen nem egyes számokban, hanem kerek, egységes egészet alkotó koncepcióban szeretek gondolkodni. Ha nagyon kell, akkor olyan lényegretörő dalok jutnak eszembe, mint a "Kivezet", a "Valaki hív" vagy "A folyón át". Ezek más-más módon, de magukban hordozzák annak esszenciáját, amiről szólni kívánunk.

Keveházi Tamás: A koncerteken jelenleg legjobban működő dalok a "Kivezet" és az "Akkordbársony".

Hogyan kerültetek kapcsolatba a Szólj be a papnak csapatával?

Keveházi Tamás: Nagyon egyszerűen. A tavalyi Campus Fesztivál előtt kerültünk szembe a Szólj Be A Papnak eseményeivel, az egyik fotón evangélikus lelkészünk, Asztalos Richárd pózolt egy háromkerekű biciklivel baseball sapkában. Ennek hatására megkérdeztem Ricsit, hogy össze tudna-e hozni a SZBAP csapattal, ő megadta Berecz Peti telefonszámát, akivel pár nap múlva leültünk a Viztoronynál egy tonikra, és mivel felismertük, hogy a céljaink megegyeznek, a fesztiválprogramban közre is működtünk.

Nagy Tamás Imre: - A Szólj Be a Papnak, mint kezdeményezés a kezdetektől kezdve nagyon szimpatikus számomra. Én ezt nevezném a szó jó értelmében modern, korunk kihívásaival lépést tartó evangelizálásnak.

Zárszóként mit emelnétek ki? 

Nagy Tamás Imre: A Neonhal mindenkihez szól, szeretnénk hozzájárulni annak a tévhitnek az eloszlatásához, hogy a keresztények valami belterjes, kirekesztő közösséget alkotnak. Ellenkezőleg. Jöjj, ahogy vagy!

Fotók: Sárvári Géza Zsolt