Ha azt mondom, hogy üzletember, mi jut eszedbe? A Tőzsdecápák könyörtelen Gordon Gekkója? A nőfaló, alkoholista, mindenkin átgázoló Jockey Ewing? A kokainfüggő, kisbefektetőket tönkretevő Wall Street Farkasa? Mi ugrik be arról, hogy értékesítő (vagy divatos kifejezéssel élve: sales-es)? Az amerikai filmekből ismert porszívóügynök figurája? A teleshopos CosmoDisc árus? A rámenős biztosítási alkusz?
Egy szó, mint száz, az biztos, hogy egy átlagos ember számára az üzletember vagy értékesítő munkatárs kifejezések hallatán nem a pozitív kontextusok kerülnek előtérbe elsőre. Pláne nem keresztény értékek…
Aki pénzzel bánik, haszonra hajt, az szükségszerűen gonosz egy kicsit? Minden értékesítő a pénzünket akarja? Vagy mégsem? Hogyan fér össze a keresztény értékrend és a vadkapitalizmus?
Első blikkre én is azt gondoltam, hogy ez a két terület nagyon távol áll egymástól. A civil életben vállalkozásfejlesztéssel foglalkozom; ennek köszönhetően nagyon sok üzleti találkozón, eseményen, konferencián veszek részt, ahol jellemzően sikeres vállalkozások alapítói, vezetői adják elő sikereiket, kudarcaikat, vagy más, üzleti élethez kapcsolódó ismereteiket.
Ebben a közegben néhány éve egy elismert – egyébként bevallottan nem vallásos – szakember szájából hangzott el az üzleti etika kifejezés: ez azt jelenti, hogy nem vallásos okból kifolyólag, de érdemes alapvető etikai normákat betartani az üzleti életben. Ez hosszú távon pedig igenis realizálódni fog a számok tükrében is.
Egy másik rendezvényen Horváth-Bokor Erik egy helyi sikervárományos startup vállalkozás értékesítőjeként, egyszersmind keresztény, fiatal apukaként mutatkozott be. (Ő egyébként őszinte beszélgetéseken keresztül nagyon sokat tett hozzá a jelenlegi cikk megírásához.) A BNI Üzleti Reggeli klubján is úgy mutatkozott be az egyik előadó, mint értékesítési vezető, és egy helyi gyülekezet vezetője. Ha az ember kicsit odafigyel, egyre gyakrabban ki tudja szúrni üzleti közegben is a keresztény értékeket képviselő embereket.
Természetesen a kapitalizmus hazájában, az USA-ban már jóval korábban felfedezték, hogy a keresztény elvek nyílt vállalása akár előnyt is jelenthet az üzleti életben, ezért tematikus szervezeteket, klubokat alapítottak az azonosan gondolkodó emberek. John D. Rockefeller, Cher Wang (a HTC társalapítója), Henry Heinz „majonézgyáros”, Conrad Hilton (a híres szállodalánc tulajdonosa) – csak néhány ismertebb személy azok közül, akik a kereszténység „influencerei” voltak az üzleti életben. Itthon is van már hasonló kezdeményezés, mint például a Keresztény Vezetők és Üzletemberek Társasága (KEVE). Ezekből látható, hogy annyira mégsem idegen egymástól a keresztény mentalitás és az üzleti gondolkodás.
Ráadásul a Biblia is tartalmaz irányelveket a pénzügyeket illetően. [A szerző egy szabad fordítást használ, a szerk. megjegyzése.]
A kezességről például azt írja, hogy:
„Ha kezes lettél másért, a szavaid által kerültél csapdába. Mentsd ki magad ebből a helyzetből, még álmot se engedj magadnak, míg meg nem szabadulsz a csapdából.” (Péld. 6:1-5)
A hitelfelvételről:
„Szolgája a hitelt felvevő a hitelt nyújtónak” (Péld. 22.7),
„Senkinek semmivel ne tartozzatok!” (Róm. 13:8)
Tehát a Szentírás nem annyira támogatja a hitelfelvételt, és a kezesség intézményéről sem támogatóan nyilatkozik… De ezek csak példák: a lényeg, hogy az egyszeri ember számára a Szentírás a pénzügyeket illetően is útmutatással szolgál.
És mi a végső gondolat?
Mivel még az ateisták is a keresztény kultúrkörön belüli európai kultúrkörben szocializálódtak, a krisztusi tanításokhoz mindenki társít egyfajta etikus magatartást, ezért ennek a gondolati identitásnak a „coming out”-ja egy üzleti bemutatkozásban, vagy egy értékesítési szituációban adhat egy alapvető bizalmi szintet – ezt pedig az egyik legnehezebb dolog felépíteni egy ilyen folyamatban.
A teóriám az, hogy az üzleti életben előnyt is jelenthet, ha valaki vallásos, és talán egy keresztény emberben nagyobb valószínűséggel bízunk meg egy-egy üzleti szituációban. Persze, ez csak egy feltevés, de indítsunk vitát: Ti kiben bíznátok meg, kitől vásárolnátok szívesebben? Egy kereszténytől, vagy egy „átlagos” értékesítőtől?
Kiss Ákos
startup szakértő, ateista
