Kúl, közvetlen, keresztény

Szólj Be a Papnak!

Az ortodoxok böjtje

2019. március 11. - szoljbeapapnak

Idén az Ortodox Egyházban a Nagyböjt március 11-én kezdődik. Nagyböjt előtt négy vasárnapon át az Egyház olyan példát állít elénk a Szentírás szavai szerint, melyek lelkileg felkészítenek bennünket a nagy utazásra, a küzdelemre, mely a böjt folyamán vár ránk. Ez a négy vasárnap különleges elnevezést is kapott: Vámos és farizeus vasárnapja, a Tékozló fiú vasárnapja, Húshagyó és Vajhagyó vasárnapok. Minden vasárnap olyan erényekkel gazdagodhatunk, melyek mintegy útitársként szolgálnak a Nagyböjt idején. Megtanulhatjuk a vámos alázatát (Lk 18,10-14), a tékozló fiú bűnbánatát (Lk 15,11-32), gyakorolhatjuk a szeretet parancsát a Húshagyó vasárnapi evangélium szerint (Mt 25,31-46), és parancsot kapunk, hogy bocsássunk meg egymásnak (Mt 6,14-21) (Vajhagyó vasárnap). Húshagyó vasárnaptól testünket is megtartóztatjuk, húst már nem fogyasztunk, Vajhagyó vasárnaptól pedig az állati eredetű ételekről is lemondunk egészen Húsvétig.

16001-600x445.jpg

Az Egyház ily bölcsen rendelte el ezt a négy vasárnapot, annak érdekében, hogy mind testileg, mind pedig lelkileg felkészüljünk a „Nagy utazásra”.

Hiszen a Nagyböjt: utazás. Tudnunk kell, hová megyünk, mit viszünk magunkkal, és hogyan válik javunkra ez az utazás. Ha az ember hosszú útra készül, már jóval előtte az utazáson gondolkodik. Készül. Így az Egyház is, a böjti utazás gondolatát erősíti meg bennünk a felkészítő hetek alatt.

Elérkezik az indulás pillanata. Ma, vagyis Tiszta Hétfőn elkezdődik a Szent Negyven nap, a Nagyböjt. Az elmúlt napokban több gondolatot olvashattunk a böjti fogadalmakról, elhatározásokról. Pusztán csak fogadalmak ezek, vagy értjük is a böjt lényegét? Most megpróbálom röviden bemutatni az Ortodox Egyház csaknem kétezer éves hagyományát. Hogyan tanít, milyen útmutatást ad számunkra.

Az ortodoxok böjtje a megbocsátással kezdődik. Tegnap, vagyis Vajhagyó vasárnap estéjén, az esti istentisztelet után a papság és a hívek, az Úr Jézus szavaira emlékezve bocsánatot kérnek egymástól, így kiengesztelődve, és egymással megbékélve, együtt kezdhetik a böjtöt. Szíriai Szent Efrém azt mondja: „Ha nincs benned megbocsátás, ne is fáradj a böjttel és az imádsággal a Nagyböjt idején, mert nem lesz hasznodra egyik sem.”

20180802_152510.jpg

A szerző

A böjt első hetében sokan minden nap elmennek a templomba. Az esti szolgálaton Krétai Szent András bűnbánati nagy kánonját olvassák. A templom sötét, csak a gyertyák és a mécsesek világítanak… A pap ruhája is böjti színű. Az istentisztelet végtelen nyugalmat sugároz. Zsoltárok, énekek és imák olvasása váltják egymást. Talán egyhangúnak tűnik, de a hívek mégsem szomorúak. Valamiféle lelki derűsség látszik az arcukon. A derűsség mögött ott van az az érzés, hogy jó cél felé tartanak, és ehhez útravalót is kaptak az elmúlt hetekben. Attól sem félnek, hogy erejüket vesztik a böjti küzdelem alatt, hiszen az imádság olyan lelki megerősítésként szolgál, amiből erőt merítenek. Igen, a böjt küzdelem, harc, aszkézis. Lemondok valamiről, legyen az étel, vagy számomra valami nagyon fontos, ami a kényelmemet szolgálja, de helyébe olyan lelki kincseket szerzek, melyek közelebb hoznak bennünket ahhoz, hogy teljesen megéljük majd a húsvéti örömet.  A lelki gyümölcsök viszont az imádságból születnek. Az ima lelki táplálék. Ha az imádságot helyezem az első helyre, akkor a böjti lemondásom, „fogadalmam” sem fog hiányozni.  Ez a legnagyobb különbség az egyszerű fogadalom és a böjt között. Ha fogadalmamat teljesítem, büszke leszek magamra, hogy eleget tettem a fogadalmamnak. A böjt nem öncél, sokkal több annál. Arra szolgál, hogy egyre jobb és okosabb legyek lélekben, növekedjek a szeretetben, bűnbánatban, és megbocsátásban, és áldozatot hozzak Azért, Aki érettem áldozta fel magát a Kereszten.

A nagyböjti templomi szolgálatok gyönyörűek. Az embert kiragadják a zajból, ami ma már gyakorlatilag állandóan körülvesz bennünket. Szól a televízió, vagy legalábbis valamilyen zene biztosan. Nem tudunk csöndben maradni. Pedig az Isten a csöndben szól hozzánk, különösen ebben a böjti csendben. A csöndben tudunk legkönnyebben kapcsolatba lépni vele. A zaj megöli ezt a lehetőséget, az imádság viszont táplálja.

A böjt hitünk újra felfedezése, mely által felfedezzük az életet, annak isteni értelmét és mélységét. Amikor megtartóztatjuk magunkat az ételektől, amikor kikapcsoljuk a bennünket körülvevő zajt, amikor a felszínes dolgokat sokkal értékesebbekre cseréljük, akkor Istent fedezzük fel újra, és megérezzük édességét.

img_20181114_174421.jpg

Végezetül a nagyböjt ideje alatt naponta mondjuk el Szíriai Szent Efrém imáját, melyet az ortodoxok minden templomi szolgálaton elmondanak:

„Én életemnek Ura és Uralkodója! A restség, a kíváncsiság, hatalomvágy és hanyagság szellemét ne add énnékem.

Hanem a mértékletesség, alázatosság, türelem és szeretet szellemét ajándékozd nékem, a Te szolgádnak.

Igen, Uram Királyom! Add meg, hogy megláthassam saját vétkezéseimet, és ne ítéljem meg az én testvéremet; mert áldott vagy mindörökkön örökké. Ámin.”

Áldott Nagyböjtöt!

Sipos Barnabás, orthodox parochus, Debrecen 

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr1014681818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása