Családias hangulatban, hátborzongató őszinteségben telt a legutóbbi – már huszonegyedik (!) – debreceni vitaestünk. A személyesség most talán azért is volt ennyire kézzelfogható, mert a vitaestünket a DebreSlam csapata tette még érdekesebbé. A slammerek három perces kis blokkokban avattak be hitük mély titkaiba.

Ezúttal egy keresőkhöz közelálló témát, a megtérést feszegettük. Kényszerképzet, vagy talán isteni beavatkozás?

Tóth Sándor baptista lelkipásztor már az elején azzal kezdte, hogy tizenévesen úgy teltek a hetei, hogy csütörtökön ifjúsági hittanra, pénteken bibliaórára járt, majd mindezt szombat esténként DJ-zéssel koronázta meg. Vasárnap persze már csak kipihenni tudta a hét fáradalmait. Hallgatva ezt a megtéréstörténetet felvetődött bennem is a kérdés, vajon hányan vagyunk így, akik a „vasárnapi kereszténységet” éljük? A későbbi lelkipásztor felismerve, hogy mindez nem épít, hanem rombol felmondott a diszkóban, de további életét, hasonlóan a korábbihoz a fiatalok szolgálatába állította.

Ferenczi Richárd római katolikus plébános több kérdés kapcsán is tanúságot tett hitéről, ő a szeretet Istenében hisz. Nekünk nem olyan Istenünk van, aki rombol, vagy gáncsoskodik, aki rosszat akar nekünk. A mi Istenünk egy gentleman, nem erőszakos, a türelme végtelen. Azonban látni kell, hogy Isten a meglepetések Istene, olyan Isten, akinek van humorérzéke.

Kathyné Mogyoróssy Anita pszichológus szerint a legeslegjobb pszichológus nem más, mint maga Jézus Krisztus.

A válaszadásban már rutinos görögkatolikus Letsgo atya szerint fontos, hogy minden nap meg kell hoznunk a döntést Isten mellett, minden nap meg kell térnünk. Az Istenhez való tartozás természetszerűen el tud halványulni. Ha nem foglalkozunk eleget a hitünkkel, akkor az el tud halni.

Amennyiben az egész este kérdéseire és válaszaira is kíváncsi vagy, nézd meg az eseményen készült élő videónkat itt.

Az esemény után néhány jelenlévőt megkérdeztem, hogy mi volt az, ami leginkább tetszett nekik az este folyamán.

Lili a témát emelte ki, hiszen közel áll hozzá, érdekesnek és hasznosnak gondolja az erről folyó párbeszédet. Neki meglepően érdekes volt látni, hogy a kérdéseik alapján kik azok, akik vallásosak és kik azok, akik progresszívan megtérnek. Lantos a válaszokat dicsérte, úgy érezte, hogy most különösen jó válaszokat kaptak a kérdezők.

Anett azt emelte ki, hogy korábban attól félt, hogy a vallásosság egy olyan ellentmondásos dolog, ami kirekesztéssel is jár. Most megtapasztalta, hogy az a fontos, hogy a szeretet Istenében higgyünk és ezzel tud leginkább azonosulni ő is.