Hétfő este, immár harmadik alkalommal beszélgethettünk, vitázhattunk arról, hogy a tudomány és a hit megférnek-e egymás mellett vagy épp ellenkezőleg, harcban állnak-e egymással. Mint természettudományokkal foglalkozó keresztény embert, engem is nagyon érdekel ez a kérdés. A Szólj be a papnak! Hit és/vagy tudomány vitasorozata egészen magával ragadott az elmúlt hónapokban. A résztvevők kérdései, a meghívott vendégek válaszai és hozzászólásai kiszélesítik látókörömet és bizony, bizony egy-egy ott elhangzott gondolat napokig foglalkoztat még. A Szólj be a papnak! alkalmai egyéni módon segítenek abban, hogy új szemszögből nézzünk a világ dolgaira és elmélyedjünk a hittel kapcsolatos kérdésekben.
A hétfő est témája a mesterséges intelligencia volt, és hogy mennyire aktuális ez manapság? Mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Víztorony koncertterme újra megtelt érdeklődőkkel. Az érdekfeszítő kérdések egymást követték, s akik ezúttal válaszoltak nekünk: Salga Péter, a Dyntell Software ügyvezetője, Elek László, jezsuita szerzetes, római katolikus pap, aki hobbyból tapsoló robotokat készít a hittanosoknak, illetve ismét köztünk volt Kodácsy Tamás, református lelkész és programozó matematikus is. Ahogyan megszokhattuk, a moderátor szerepét Püski Dániel, a Debrecen Úrréti Református Gyülekezet lelkésze öltötte magára.
Már rögtön a beszélgetés legelején szóba került a mesterséges intelligencia és az erkölcsi normák, egyházi tanítások kapcsolata. Elek László szerint azzal, hogy ezeknek a matematikai algoritmusoknak, rendszereknek megtanítjuk, hogy mi a helyes és mi a helytelen, rá vagyunk kényszerülve, hogy mi magunk is jobban átgondoljuk az értékrendünket. Salga Pétertől megtudtuk, hogy léteznek osztályozó algoritmusok, melyek a már megtanult szabályok alapján próbálják besorolni az erkölcsi normákat. Ennél a pontnál merült fel a kérdés, hogy mi magunk tulajdonképpen mi alapján döntjük el, hogy valami jó vagy rossz. A múltbéli tapasztalatok alapján, vagy létezik egy külső, befolyásoló tényező? Kodácsy Tamás szerint minden technológia tud értéket hordozni; a ma használt technológiák már az emberi cselekvések sorozatának egy gyűjteménye. Egy mobiltelefon vagy akár egy orvosi eszköz számos szoftver, program, operációs rendszer feltalálásának az eredménye. Ilyen értelemben a már meglévő kutatások és eredmények befolyásolni tudják az etikai döntéseinket is. Tamás rávilágított arra is, hogy mennyire fontos az etikai fékek beépítése ezekbe a mesterséges rendszerekbe, hogy azok ne tudjanak ártani az embernek és a természetnek. Azt is kiemelte, hogy a legnagyobb kihívás az olyan hibák kijavítása, amikre elsőre nem is gondoltak a programozók.
Leginkább a robotok és a mesterséges intelligencia tudatra ébredése foglalkoztatott mindenkit. Vajon fejlettebb-e a mesterséges intelligencia az embernél? Nem akarunk-e Istent játszani a robotok teremtésével? A válaszadók egyetértettek abban, hogy ettől a ponttól még nagyon messze áll a tudomány és a technika. Bár a számítógépek gondolkodása és problémamegoldó képessége valóban gyorsabb, mint az emberi agy, de az öntudatra ébredés ennél bonyolultabb folyamat. Ahogy a kisgyermek leválik az édesanyjáról és én-tudatra tesz szert, úgy a robotoknak is egy hasonló lépésre lenne szükségük a saját tudat kialakulásához. De amíg a mosolyt matematikai úton ismerik fel és nem érzelmi alapon, addig nagyon messze állunk ettől az eseménytől. László atya elmagyarázta, hogy különbség van aközött, ahogyan Isten teremtette az embert, és ahogy az ember próbál valami újat teremteni. Azt a tulajdonságunkat, amit ajándékba kaptunk és istenképűségnek nevezünk, képtelenek vagyunk továbbadni egy robotnak. Isten konszenzussal teremtette az embert, aki viszont önző módon képes megalkotni valamit, versengve embertársával.
Felmerült az is, hogy az ember meddig marad ember és mikor válik robottá, figyelembe véve olyan emberi szervek mesterséges pótlását, amelyek rendelkezhetnek öngondolkodó résszel. Válaszadóink szerint az emberség fogalma nehezen definiálható. Milyen pillanathoz köthetjük azt, hogy emberek vagyunk? A tűz használatához, a két lábon járáshoz vagy a beszédhez? Emberi létünk egy nagyon összetett dolog, akár a tudomány, akár a hit oldaláról próbáljuk meghatározni. Az, hogy napjainkban a 3D-nyomtatás lehetőséget ad különböző szervek, koponyarészletek pótlására nem tesz minket kevesebbé. Amíg istenképűségünk megmutatkozik, amíg rendelkezünk szabad-akarattal és tudattal, addig ugyanúgy Isten értékes teremtményei és bárányai maradunk.
Az alkalom második felében olyan kérdések hangzottak el, amelyek a robotok és az egyház lehetséges kapcsolatait taglalták. Egy Star Wars rajongóban C-3PO híres mondata „Ó, tervezőm” olyan gondolatokat ébresztett fel, hogy a robotok vajon szervezhetnek-e maguknak egyházat. Elek László úgy gondolja, hogy az egyház technikai oldala, a csoportba szerveződés előnyei a robotok számára is hasznosak lehetnek, viszont a felekezetek és a közösségi élmények lényegét, szívét személyes kapcsolatok nélkül nem lehet megélni. Egyházunk alapját, Jézus Krisztus személyét semmilyen mesterséges intelligencia nem tudná pótolni. Egy másik résztvevő pedig arra volt kíváncsi, hogy a mesterséges intelligencia segíthet-e olyan összefüggéseket meglátni a vallási és hitbeli tanítások között, ami az emberek figyelmét elkerüli, illetve, hogy ezeket a felfedezéseket el tudjuk-e fogadni egy számítógéptől. E kérdés kapcsán megtudtuk, hogy nagyon sok teológiai információ van, amit a mesterséges intelligencia segítségével tudtunk meg. A szövegfeldolgozástól és értelmezéstől kezdve egészen Jézus feltámadásának bizonyításáig használják ezeket az algoritmusokat.
Személy szerint én az est végére megnyugodtam, hogy a robotok még nem fogják átvenni a hatalmat az emberiség felett :) És bízom benne, hogy ez soha nem is fog megvalósulni. Úgy gondolom, hogy mint sok más dolog esetén, arra kell törekednünk, hogy a mesterséges intelligenciát pozitív dolgokra használjuk fel a mindennapjaink során és hogy a cél az emberiség segítése és fejlődése lenne.
A vitasorozat utolsó alkalmán Jézus Krisztus személyét és a vele kapcsolatos történelmi tényeket fogjuk közösen körbejárni. Szeretettel várunk december 2-án is a Víztoronyba. Aki pedig úgy érzi, hogy ezek a másfél órás események kevésnek bizonyulnak egy-egy téma megvitatására, annak bátran ajánlom a Hit és Tudomány Tábort 2020 februárjában, ahol még kötetlenebb hangulatban és környezetben tehetjük majd fel kérdéseinket a papoknak, lelkészeknek. Várhatóak interaktív előadások, kiscsoportos megbeszélések és persze lazulás, ismerkedés. :) Ezen a linken keresztül tudsz regisztrálni.
Szöveg: Halász Hajnalka
Fotók: Szabó Zsombor
