John C. Lennox, nyugalmazott brit matematikaprofesszor könyve, a Hol van Isten a koronavírus idején? magyarul a Harmat Kiadó gondozásában jelent meg, és egyike az első könyveknek, amelyek a vírus apropóján születtek meg. A legelső ilyen könyv, az olasz író és fizikus Paolo Giordano Járvány idején-je felvetette, hogy most az is kiderülhet, civilizációnk csupán kártyavár. Lennox írása sem csupán szűkebb értelemben szól a járványról, hanem a keresztény hit alapjai és Isten létének kérdése is terítékre kerülnek.
A 76 éves tudós könyvének címe azért is ragadott meg, mert pont úgy hangzik, mintha egy ’Szólj be a papnak’ eseményé lenne. Mi is körüljártuk a témát két online eseményen (Koronavírus vs Egyház, Csak Isten mentheti meg a Földet?), és Lennox sem spórolta meg az ebben a helyzetben felvetődő provokatív kérdéseket. A mindössze 72 oldalas, egy szuszra könnyen elolvasható írás az erkölcsi és természeti „rossz” megtapasztalása kapcsán természetesnek veszi, hogy sokakban felvetődik: van-e egyáltalán Isten; ha igen, hol van: esetleg önkéntes karanténba vonult? Azt kéri, olvasás közben képzeljük el, hogy egy kávéházban beszéljük át vele ezt a témát, egy újabb hasonlóság a kocsmamissziónkkal. Lennox neve egyébként többször felvetődött a Hit és Tudomány vitasorozatunk, illetve táborunk kapcsán.
A christchurchi katedrálist földrengés rongálta meg 2011-ben. Lennox könyvében ez a katasztrófa a természeti „rossz” egyik példája
A szerző a mű elején megteremti a hitelességét a fájdalom és szenvedés állapotával kapcsolatban: megtudjuk, hogy pár éve kis híján szívrohama volt, feleségétől már el is búcsúzott, illetve 22 éves unokahúgát kellett meggyászolniuk. Lennox emlékeztet, hogy ̶ ellentétben például a karma-tannal ̶ a keresztény hit szerint a betegség vagy baleset elszenvedése nem feltétlenül azt jelenti, hogy az illetőt a bűnei miatt éri a baj. Az Ószövetségben erre Jób története a példa, az Újszövetségben pedig Jézus erősíti meg ezt gyilkosság, illetve egy torony összedőlése okozta halálesetek kapcsán, vagyis mind az erkölcsi, mint a természeti "rossz" kontextusában.
Lennox matematikushoz illő, rövid és lényegre törő levezetésének sajátossága, hogy mindig felvet egy olyan kérdést, amelyik távolabbi perspektívából világít rá a problémára. Az ateistákkal folytatott vitákon edződött keresztény tudós bemutatja Richard Dawkins mainstream materialista álláspontjának önellentmondását: a biológus szerint Isten nélküli, céltalan, közömbös, a „vak” DNS által irányított anyagi világban élünk. Ha ezt tényleg elfogadjuk, akkor nem lesz semmilyen értelme, mércéje a jó és a rossz megkülönböztetésének. Lennox bemutatja, hogy ha nincs Isten, akkor nincs jó és rossz, és akkor nem is mondhatjuk, hogy a koronavírus és annak hatása bármilyen szempontból „rossz”, csupán az atomok átrendeződéséről van szó. Ezek szerint, ha a koronavírust valaki ateistaként tartja rossznak, érdemes felülvizsgálnia világnézetét.
John C. Lennox
Az oxfordi matematikus azt a kérdést sem kerüli meg, hogy a rossz jelenléte hogyan férhet össze Isten mindenhatóságával és azzal, hogy Isten maga állapítja meg a teremtésről, hogy az „jó”. A megoldás kulcsa a bűnbeesés, emiatt lesz „átkozott a föld” (1Móz 3,17-18). Ferenc pápa nemrég elhangzott szavai is eszünkbe juthatnak: tévesen hittük azt, hogy egészségesek maradhatunk egy beteg világban. A betegség okát pedig magunkban kell keresni, nem a természetben.
Persze az a kérdés is felvetődhet, hogy Isten miért nem teremtette olyannak az embert, hogy csak jót tegyen, miért hajlik rosszra az emberi természet? Ez esetben „roboti”, előzetesen belénk kódolt program futtatásában kimerülő létformánk lenne, azaz a szabad döntéstől való meg lennénk fosztva. Nem hangzik túl izgalmasnak, így viszont persze nem mindig sikerül a jót választanunk.
Lennox könyve lezárásaként természettudósként arra is gondot fordít, hogy bizonyítékot mutasson fel Isten jóságáról, valamint arról, hogy milyen következményekkel jár életünkre, ha ezt elfogadjuk. Remélem, hogy az olvasók szertettel fogadják ezeket a részeket, hiszen ez a kulcs a befogadásukhoz.
Eseményeink a hit nagy kérdéseinek tabuk nélküli, interaktív megvitatását szolgálják. Legközelebb arról beszélgetünk a Ti kérdéseitek alapján, hogyan járulhatunk hozzá városunk lelki megújulásához!