Az április végi budapest Bűnös test!? eseményünk kapcsán az evangélikus válaszadónkat, Szlaukó-Bobál Orsolya lelkésznőt kértük meg, hogy fejtse ki a véleményét arról, hogy miért sikkadt el az az álláspont az egyházban, hogy Luther szerint a többnejűség nem ellentétes a Szentírással. Az alábbiakban közöljük a válaszát.

Luther Márton tapasztalati házasság teológiájával kapcsolatban vannak tévhitek és természetesen egy-egy levele és írása szerint felmerül a többnejűség kérdése is. Hesseni Fülöp bigámia története, ami alapja ennek a feltételezésnek, hiszen Luther jóváhagyta a második házasságát. Ebben a  döntésben politikai és hatalmi nyomás nehezedett rá, azonban megemlít egy kivételt ebben a témában, a szükséghelyzetet. De mi lehet ez a szükséghelyzet? - példaként az ősatyakát hozza, Ábrahámot, Jákobot.

De ha se indok, se kényszer nem volt a többnejűségre, akkor az ősatyáknak sem volt több feleségük, mint Józsefnek, Mózesnek, Izsáknak vagy még sokaknak. Sokat tapasztalt a gyónások során, illetve mert közel volt az emberekhez, így beszél arról, hogy ő nagyon ellene van a válásnak és annak, hogy egy nő magára maradjon vagy hogy a férfiak a nőket becsapják. Így ha az egyik fél nem tudja teljesíteni házastársi kötelességeit, ha nem tud gyermeket nemzeni, ha beteg (pl. leprás), ha Isten előtt a kapcsoltuk nem házasság, akkor az kivételt képezhet. Ez ok lehet a válásra vagy arra, hogy más házastársa legyen valakinek. Luther házasság reformja vagy az, hogy a gyónások alkalmával mit mondott az embereknek, ezt pontosan nem tudjuk, de alapvetően az újszövetségi mintát és gondolkodást tartotta szem előtt. Mi szerint a házasság segít megelőzni a paráznaság bűnének elkövetését.

Így Luther hűséges figyelmeztetése és tanácsa mindenkinek, de különösen a keresztényeknek, hogy ne legyen egynél több feleségük. Nem csak azért, mert botrányos, hanem mert a Szentírásban erre semmilyen igét, intést nem kaptunk, amelyek megerősíthetnek minket abban, hogy ez Isten előtt helytálló.