Kúl, közvetlen, keresztény

Akutyafáját: mi köze a hitnek a tudományhoz?

Az Istennel való találkozás nem csak a miseboron keresztül

2020. február 26. - szoljbeapapnak

 „Nem tudok elképzelni olyan eredeti tudóst, akinek nincs mély hite. A szituáció talán kifejezhető egy képpel: a tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül pedig vak.” Albert Einstein

Február a sítáborok ideje. Ám egy fiatal csapat úgy gondolta, hogy a magas hegyek helyett a dimbes-dombos Eger városa felé veszi az irányt, hogy megvitassa mi köze a hitnek a tudományhoz, és fordítva, a tudománynak a hithez.

A nagysikerű Hit és/vagy Tudomány vitasorozat folytatásaként az elmúlt hétvégén került megrendezésre a Hit és Tudomány Tábor. Az érdeklődők egy része péntek délelőtt indult útnak Debrecenből, de a helyszínen még csatlakoztak hozzánk Egerből, Kecskemétről, Dunakesziről is résztvevők, így a tábori létszám közel 30 főre gyarapodott a két nap alatt.

20200221_205028.jpg

Az igazi tábori-feelinget már a buszon megízlelhettük. Elkezdődött az ismerkedés, bemutatkozás és már az első perc után mindenki számára nyilvánválóvá vált, hogy egy igazán izgalmas hétvége elé nézünk. Volt közöttünk bölcsész, görögkatolikus pap, geológus, hitoktató, mérnök, biológus, informatikus, de még orvos is. A felekezeteket tekintve is megmutatkozott a sokszínűség: akadt köztünk római katolikus, református, görögkatolikus, baptista és olyan is, aki még csak érdeklődő, kereső és nincs komolyabb kapcsolata az egyházzal. A táborról való értesüléseink is különböztek: egyeseket a személyes meghívás szólított meg, míg mások egy Neptun-üzenetben vagy Facebook-hirdetésben találtak rá az eseményre.

A hétvégi programokat Dr. Kodácsy Tamás előadása nyitotta meg. Tamással immár harmadjára volt szerencsénk találkozni. A református lelkész, aki egyben programozó matematikus és az Ökogyülekezeti Mozgalom elnöke, szeptemberben és novemberben is részt vett a Szólj be a papnak! vitaesteken. Tamás a történelem különböző korszakain keresztül mutatta be a vallás és természettudományok kapcsolatát. Kiemelkedő és híres tudósok – mint például Albert Einstein, Johannes Kepler, Isaac Newton és még sorolhatnánk – nézőpontjai, gondolatai alapján szemléltette Ian Barbour tipológiáját. Közösen átbeszéltük, hogy a vallás és tudomány milyen lehetséges viszonyokban állhat egymással. Napjainkban a legnagyobb konfliktusok a teremtéstörténet és az evolúció kapcsán alakulnak ki. Ugyanakkor számos más kérdésben is harcban állhat egymással a hit és a tudomány: Van-e értelme az űrkutatásnak? Honnan kezdődik az élet? Hogyan álljunk az eutanáziához és az abortuszhoz? Léteztek-e dinoszauruszok? A függetlenség elve szerint a tudomány és a vallás teljesen két különálló dolog, mindkettő mással foglalkozik. Érdekes észrevétel, hogy ugyanakkor ebben a hozzáállásban megfigyelhető egy rejtett alá-fölé rendeltség, valamint, hogy ez az éles szétválasztás a szocializmus idején terjedt el hazánkban. A párbeszéd akkor jöhet létre, ha a tudomány és a hit megérti egymás kérdéseit, hiszen mindkettő ugyanazt a világot szeretné megismertetni az emberekkel, csak épp más módszerekkel. A párbeszéd következményeként kialakulhat az integráció, mely irányzat egyik legnagyobb képviselője John Polkinghorne, aki pap és fizikus is egyszerre. A beszélgetés végén eljutottunk arra a pontra, hogy bizony vannak kérdések, melyekre sem a teológia, sem a tudomány nem tud választ adni. Valamint a teológia legnagyobb paradoxonát is feszegettük: Jézus egy személyben két természet – egyszerre tökéletes ember és tökéletes Isten.

A tábor egyik legemlékezetesebb pillanata a St. Andrea pincészet borkostolója volt. Az esti programot nemcsak az tette különlegessé, hogy superior és grand superior Egri csillag és Egri bikavér borkülönlegességeket ízlelhettünk, hanem ifj. Lőrincz György bizonyságtétele is. Miközben a fiatal borász megosztotta velünk a pincészet történetét, megtudhattuk, hogy mennyire büszke édesapjára az elért sikereiért, és az egész családja mennyire hálás Istennek, hogy a borkészítéssel is tudják Őt dicsőíteni, szolgálni. Most nem csak a mise/úrvacsorai bor elkészítésére kell gondolni, hanem arra is, hogy a különböző fantázianevű borokkal (például Áldás, Boldogságos, Örökké) a St. Andrea borászat életcélja, hogy örömöt és boldogságot vigyen az emberek hétköznapjaiba.

Az est hátralevő részében az Akutyafáját nevű bor társaságában folytathattuk az eszmecserét az élet nagy dolgairól, s mint ahogy az egyéb táborokban is szokás, az éjszakába nyúló beszélgetések miatt kissé nehezen ment a másnapi korán kelés. :)

A szombati napot Püski Dániel református lelkész előadásával kezdtük, viszont most nem moderátorként, hanem előadóként beszélgethettünk vele. Dani a hit és a tudomány kapcsolatának egy gyakorlatiasabb oldalát mutatta meg. A Biblia első fejezeteit elemezve szó volt a kétféle teremtéstörténetről, a bűnesetről, az özönvízről és Noéról, de beszélgettünk az akkori zsidó nép történelmi hátteréről és ennek hatásairól a Biblia szövegére és keletkezésére. Közösen tanulmányozva a két teremtéstörténet különbségeit és hasonlóságait rájöttünk, hogy nem a „hogyan?”-okban van a lényeg, hanem abban, hogy „Ki tette?”. Számomra különösen meglepő volt azzal a gondolattal szembesülni, hogy a világ keletkezésének módja leginkább az európai társadalom fő kérdése, míg például az afrikai népek keresztényeinek teljesen más jellegű kérdések megfejtése és elfogadása okoznak fejtörést. Az özönvíz, mint pusztító erő és motívum nemcsak a Bibliában, de a Gilgames-eposzban is megjelenik. A két természeti katasztrófatörténet között nagyon sok hasonlóság fellelhető, mint például az azonos paraméterekkel rendelkező bárkák. Bár a Biblia számos különleges eseménye és csodája ma már tudományosan is megmagyarázható, mint például az özönvíz keletkezése is – Ryan-Pittman elmélet, vagy a Vörös-tenger kettéválása, fontos megkeresnünk a bibliai történetek fő üzeneteit, hogy mire akarnak tanítani, mire szeretnék felhívni a figyelmünket.

Dr. Hanis Béla kardiológus az alkoholfogyasztás hatásairól tágította ismereteinket. Számos klinikai példán és kutatási eredményeken keresztül mutatta be, hogy a moderált alkoholfogyasztásnak milyen jótékony hatása lehet nemcsak az ember jókedvére, de a szervezet egészségére is. Ugyanakkor szembesített bennünket az alkoholizmus káros következményeivel is. A főorvos úr munkája során a tudomány és a hit kapcsolata pedig abban mutatkozik meg, hogy keresztényi magatartással és szorgalommal végzi hivatását, a betegekhez empátiával és odafordulással viszonyul.

Egy rövidebb városnéző séta után egy igazán különleges személlyel beszélgettünk. Letsgo atya (Kiss László atya) Dr. Gutema Emánuelt, vagyis Pepét kérdezgette sikereiről és kudarcairól. Az idegsebész atléta őszintén és vidáman osztotta meg velünk élete eseményeit. Etióp származását leginkább a futásban tudja megélni, de a hajdúsági vonalára is nagyon büszke. Orvostársai között egyértelműen ő a legjobb futó, hiszen majdnem olimpikonná vált, ám egy komoly sérülés meghiúsította ezt az álmát. A kudarc feldolgozásában a hitéből és a munkájából merített erőt. Azóta megtanulta a mozgást napi rutinná változtatni, valamint a távoli sportcélok helyett sokkal inkább a nyugalom és a kiegyensúlyozottság került élete középpontjába. Egy-egy sportteljesítményét imává formálja át egy-egy betege javulásáért. És akárcsak Hanis Béla doktor úr, Pepe is úgy gondolja, hogy keresztény hite a betegek iránti empátiájában nyilvánul meg leginkább, és úgy gondolja, hogy a hit testvére a tudománynak.

Dr. Bálint Bálint László a genomika és epigenetika rejtelmeit kutatja a Debreceni Egyetemen. A különféle tulajdonságaink, a szervezetünk működése a génjeinkbe van kódolva. De vajon mi a helyzet az egyéni szabadságunkkal, a döntéseinkkel. Vajon azok is előre le vannak kódolva a DNS-ünkben és az azokhoz kapcsolódó fehérjékben az epigenetika által? Bálint szerint sok minden el van döntve az életbe, viszont az, hogy mi hogyan fogunk reagálni különböző helyzetekre, az nincs. Ahogy a tudósok és kutatók a modellrendszerekbe hibasávokat építenek be, ugyanúgy az életben is vannak bizonyos hibaszázalékok. Ezeket viszont döntési lehetőségeknek is felfoghatjuk, melyek együtt alkotják a szabadságunk terét. A végső döntéseinket pedig nagymértékben befolyásolja az istenképünk is. És hogy mi a véleménye Bálintnak a hit és tudomány kapcsolatáról? Nézőpontja szerint a tudományoknak szüksége van a szabályokra, korlátokra, melyeket a kutatóknak az egyházi vezetőkkel együtt kellene meghatározni. Az egyház feladata lenne irányt mutatni a kutatásban, hogy milyen irányba és milyen cél felé haladjon.

Az utolsó beszélgetésünk során a lelkünk került előtérbe. Berényi András pszichológus szerint - aki szintén visszatérő vendége a Szólj be a papnak! rendezvényeinek - a pszichológia egy régészet, mely segít az embereknek megtalálni saját lelki értékeiket, kincseiket. Az ember több, mint egy biológiai szervezet. Isten lélekkel ajándékozott meg bennünket, mellyel azért fontos foglalkoznunk, hogy meghaladhassuk önmagunkat. Sokszor viszont beleesünk abba a csapdába, hogy csak akkor állunk meg pihenni és a lelkünk mélyére nézni, amikor egy hirtelen veszteség, betegség vagy más negatív esemény ér minket. Pedig a lelki nyugalom és egyensúly megvédhet a fizikai betegségektől is. András fő tanácsa, hogy beszéljünk a minket ért hatásokról, történésekről. A múltbeli dolgokat fel kell dolgozni, de nem szabad bennük ragadni. Próbáljunk meg a jelenbe élni, előre nézni és abból építkezni, amink van. Végezetül azzal a gondolattal zárult a tábor utolsó előadása, hogy a pszichológus, az orvos és a pap/lelkész csapatként kellene, hogy dolgozzon.

Mit vittünk magunkkal haza a táborból? Nagyon sok értékes gondolatot, emléket, valamint rengeteg kérdést is. Igen, a kérdések fontosak, van helyük a vallási közösségekben is. Merjük bátran feltenni őket és forduljunk oda azokhoz, akiknek kérdésük van. Hallgassuk meg őket és elmélkedjünk velük közösen a lehetséges válaszokon. Hiszen ezáltal nemcsak a hitüket és helyüket kereső emberekben sikerülhet pozitív változásokat elérni, hanem mi magunk is fejlődhetünk és tanulhatunk.

Számomra fantasztikus érzés volt látni és megtapasztalni, ahogy ismeretlen emberek milyen szeretettel és szolgálatkészséggel tudnak egymás felé fordulni. Két nap leforgása alatt értékes embereket ismerhettem meg, akikkel remélem, hogy lesz még alkalmam egy meleg tea vagy kávé mellett beszélgetni a Myra kávézóban :)

Halász Hajnalka

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr4515490552

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.02.26. 11:08:13

A vallás és a tudomány két külön terület.