Kúl, közvetlen, keresztény

Szólj Be a Papnak!

Isten büntetése a koronavírus?

2020. március 16. - Phil Melanchthon

A nyugalmazott milánói érsek egyértelműen nemmel válaszolt a címben feltett kérdésre és amikor a héten egy református lelkésznőnek szegeztem ezt a kérdést, egy tréfásnak szánt riposzttal bújt ki az érdemi válaszadás alól.

Pedig néhány bibliai történet rögtön eszünkbe juthat, mondjuk a bűnbeesés, vízözön, vagy Bábel tornyának bukása, ahol Istennek az emberek bűnei miatt gyakorolt, drasztikus beavatkozásáról olvashatunk.

god_16x9.jpg

A sixtusi kápolna freskórészlete

Ha visszatekintünk a zivataros magyar történelemre, a XVI. századi török hódoltságot, szétszakadt országot a kor vallásos irodalma egyértelműen úgy értelmezte, hogy Isten akaratából történik, a bűnök következtében. Őze Sándor „Bűneiért bünteti Isten a magyar népet” című munkájából kiderül, hogy részben Isten személye elleni bűnökről (bálványozás, paráznaság, ünneprontás, restség, bűbájosság), részben társadalmi bűnökről (hatalommal való visszaélés, a szegények nyúzása, a mások rovására való gazdagodás) volt szó.

Ez a történelemszemlélet köszön vissza a Himnuszban is: „Hajh, de bűneink miatt, Gyúlt harag kebledben/S elsújtád villamidat/Dörgő fellegedben”.

De nemcsak a mi őseink „vállalták magukra” a felelősséget vész idején: „ha a kálvinista Amerikában rosszra fordultak a dolgok, a lelkipásztor, a polgármester, a kormányzó, az elnök, beleértve természetesen Abraham Lincolnt is, meghirdette a böjt és alázat napját, amikor minden üzlet és hivatal bezárt, a nép pedig bevonult a templomaiba, hogy megvizsgálja magát, miben vétkezett, majd bűnbánatot tartson.” (Marilynne Robinoson)

Miért van az, hogy manapság egyházi körökben sem Isten büntetésének kontextusában értelmezik az olyan eseményeket, mint például a világjárvánnyá fejlődött koronavírus terjedése? Vannak erre olyan magyarázatok, amelyeket nem vetek el, pl. az olyan megközelítést, amely a Mózes első könyvében szereplő történeteknél figyelembe veszi a szöveg keletkezésének idejét, műfaját, nyelvhasználatát és ez alapján nem a szó szerinti értelmezést fogadja el. Vagy éppen annak a kifejtését, hogy Krisztusban a betegség, szenvedés is „megszentelődött”, és ezért nem ugyanazt jelentik, mint az Ószövetség idején. Értetlenkedve tekintek viszont arra, ha a korszellemnek megfelelésből vagy Isten szeretetének reflektálatlan túlhangsúlyozása miatt nem merjük felvetni Isten haragjának, vagy bűn iránti gyűlöletének kérdését. Az emberi bűnök és a büntető Isten kapcsolatában a lényeg nem az, hogy egy mérgesen néző szakállas öregembert képzeljünk el, akitől félhetünk, hanem az, hogy a bűneinket tudatosítjuk, megvalljuk, megbánjuk. A büntető Isten képének elvetésével pedig sajnos a bűn kérdése is háttérbe szorul.

Talán nincs bűne az önmagának „nevet szerezni akaró” (vö. 1Móz 11,4), a világot bábeli gőggel felhőkarcolókkal és mindent mindennel összekötő repülőterekkel teleépítő, a teremtett világot romboló emberiségnek? Talán nem ugyanazok a társadalmi bűnök ma is, mint a fentebb felsorolt XVI. századiak?  Ezért is örültem, hogy a koronavírussal kapcsolatos református egyházi állásfoglalásban helyt kapott az egyéni és közböjtre felhívás. Remélem, hogy a közös bűneink felismerésére indít minél többünket.

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr5615522742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pátyi 2020.03.16. 20:20:38

Szerintem nem Isten büntetése a vírus, hanem szeretetének a jele. Ebben is megmutatkozik az Ő gondoskodó, féltő cselekvése. A globálissá váló világban ráébreszti az embert, hogy nem ura ennek a világnak, sőt a saját életének sem, a saját holnapjának sem.
A globális rendszerben létrhozott egy globális szörnyet, ezt a vírust, mely ellen a védekezés lokálisan, nemzeti keretekben lehetséges.
Isten ezzel több problémát is kezel. Egyrészt a globálissá váló környeztszennyezést csökkenti a termelés visszafogásával. Ma mindenki a védekezéssel van elfoglalva, az ember szembesül azzal, hogy van fontosabb is mint a folyamatos növekedés hajszolása.
Egy másik eredmény a migráció fékezése, mely mindenki számára káros, és haszontalan, rengeteg fájdalommal, ellenségeskedéssel, bizonytalansággal jár. Ráadásul az emberi kapzsiság a gerjesztője.
A legnagyobb eredménye lehet, hogy az ember találkozhat Istennel. Fogékonyabbá válunk Rá a bajban, szerencsétlenségben, mikor nem a mi kezünkben van a megoldás.
Isten ráadásul úgy figyelmeztet bennünket, hogy nem a fiatalok életét veszélyezteti elsősorban, hanem az idősekét. Ez azért lényeges, nem mintha az Ő életük nem lenne fontos, mert nekik az életük során volt lehetőségük találkozni Jézussal, a megváltóval, és dönteni, mellette. Elfogadni, hogy "Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta érte, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." Ez a hitünk lényege, hogy Isten értem halt meg a kereszten. Mert Isten igazságos. Nem hagyja a bűnt büntetlenül, de Ő még az én büntetésemet is magára vállalta, hogy nekem örök életem legyen.
Ebből a perspektívából az idős ember halála nem büntetés, nem szerencsétlenség, nem a vég, hanem egy új kezdet. Már annak, aki meghozta a döntést, hogy Jézus az ő személyes megváltója. Megváltás a földi halálból az örök életre. A földi élet végi fájdalomból egy sokkal boldogabb létbe.
Egyben lehetőség a fiatalabbaknak a találkozásra Istennel. Mert Ő ezzel bejelentkezik az életünkbe, hogy hé pupák, itt vagyok! Szeretlek és azt akarom, hogy boldog, elégedett és gazdag légy. Ne kelljen félelemben élned, kiszolgáltatottan azoknak, akik szabadságot igérnek neked, miközben maguk a romlottság szolgái.

G. Nagy László 2020.03.17. 08:03:44

Már alig vártam, hogy az "Isten büntetése a koronavírus" téma felmerüljön. Valójában Németh Sándor prédikációjába passzolna leginkább ez a középkori megközelítés.

"Értetlenkedve tekintek viszont arra, ha a korszellemnek megfelelésből (...) nem merjük felvetni Isten haragjának, vagy bűn iránti gyűlöletének kérdését. (...) A büntető Isten képének elvetésével pedig sajnos a bűn kérdése is háttérbe szorul."

Szerintem pont ez a lényeg. Ha maradt is bennünk hit és spiritualitás, az ószövetségi, haragos és büntető Isten képét végleg elvetettük, egyébiránt nagyon helyesen.

A bűn kérdése valóban nem szorulhat háttérbe, azonban ennek nem sok köze van a büntető Isten képéhez. Bűnt ugyanis Isten ellen aligha követhetünk el, csakis embertársaink ellen - valójában ez az Újszövetség, a jézusi tanítás lényege. Ebből fakadóan a lelkiismeret is belső, nem külső, szent iratokból fakadó. A retorziót sem odaföntről várjuk; vétkeinkért nem természeti katasztrófákkal és vírusfertőzéssel fizetünk, hanem pocsék emberi kapcsolatokkal, szorongással, stresszel, földi boldogtalansággal.

mikocami 2020.03.17. 11:12:23

@G. Nagy László: De igen.
Elkövethetünk és el is követün k Isten elleni bűnöket.
A lelkiismeretünk is Tőle van.
Mi történt,amikor Ádám és Éva elbújt Isten elől,amikor elkövették a bűnt.
A retörzió is fentről érkezik,persze nem a járványos betegségek következményeként.Arra a retorzióra még várni kell,persze már nem sokáig,mivel az utolsó napokat éljük.És ez nemm vicc,mint az sem,hogy ezek a súlyos járványok ezt bizonyítják.
Hogy most az emberek élete ilyen,ezis meg lett jövendölve mégpedig:"Mert az emberek önmagukat fogják szeretni meg a pénzt, dicsekvők lesznek, gőgösek, káromlók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, hűtlenek,  nem lesz bennük szeretet, nem lesznek készek semmilyen megegyezésre, rágalmazók lesznek, önuralom nélküliek, vadak, a jóságot nem fogják szeretni,  árulók lesznek, keményfejűek, büszkék, inkább az élvezeteket fogják szeretni, semmint Istent."
És honnan tudjuk,hogy ennek be kellett következnie?"Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek."
Elvetetted a Büntető Isten képét?
Na ez a baj.

mikocami 2020.03.17. 11:14:54

@pátyi: Te is Istent okolod,mint G.Nagy László.Az emberi felelőtlenséget senki nem akarja elismerni.
"Senki ne mondja, amikor próba alatt áll: „Isten tesz próbára.” Rossz dolgokkal ugyanis nem lehet próbára tenni Istent, és ő maga sem tesz ilyesmikkel próbára senkit."

mikocami 2020.03.17. 11:29:28

A papok dörgedelmes szónoklatokat tartottak a templomba járóknak, óva intették őket a „hét főbűntől”.A legtöbb prédikációból kihagyják a bűn kellemetlen valóságát, és inkább olyan témákról beszélnek, melyek jót tesznek a hívek önbecsülésének.
„A bűnbánat és a megváltás már nem népszerű téma, mint ahogy az sem, hogy mi számít bűnnek. Ma inkább vigasztaló beszédeket tartanak arról, hogy a hívek hogyan növelhetik az önbecsülésüket és az önmaguk iránti szeretetet”.
▪ „Ma már szinte senki sincs tudatában annak, hogy mi a bűn, és senkit sem tart vissza az attól való félelem, hogy bűnt követ el”.
▪ „Manapság már nem tesszük fel azt a kérdést, hogy »mit vár el tőlem Isten?«, hanem inkább azt kérdezzük, hogy »mit kaphatok én Istentől?"
A „bűn” szót már alig használják, ha komoly témákról beszélnek, sokan inkább viccelnek vele. Most már nem azt mondják, hogy egy pár „bűnben él”, hanem csak annyit, hogy „együtt él”. Nem utalnak úgy másokra, hogy „házasságtörők”, hanem azt mondják róluk, hogy „viszonyuk van egymással”. Nem neveznek senkit „homoszexuálisnak”, inkább azt mondják róluk, hogy „másak”.
De Istennek mi a véleménye ezekről?Nem ítéli el őket,mint bűnösöket?
(Kutatást igénylő téma.)
A bű: elfordulni,ellenállni Isten törvényeinek,alapelveinek.
Ha ezt Ádám és Éva szem előtt tartotta volna,most nem lenne koronavírus és haláűl sem.

pátyi 2020.03.17. 12:48:14

@mikocami: Isten ismeri a Gondolatainkat is, a Föld minden emberének gondolatait. Tudja azt is hogy mit gondolunk holnap, vagy egy év múlva, Tudja azt is, hogy mit teszünk, ennek mi lesz az eredménye az én életemre, de azt is tudja, hogy az emberiség gondolatainak, tetteinek mi lesz az eredője, eredménye.
A szeretete Jézusban mutatkozik meg. Mert a bűneink, amiket egymás ellen elkövetünk, végső soron az Ő egy másik szeretett gyermeke ellen követjük el, aminek büntetés a következménye. Ezek a bűnök választanak el bennünket Istentől és a másik embertől is.
Isten helyre akarja állítani a kapcsolatot velünk, gyermekeivel. Ezért halt meg helyettünk és értünk Jézusként a kereszten. Amivel magára vette a bűneink büntetését.
Ez a vírus, melynek mint mindennek a világon Isten az ura és az Ő akarata ellenére nincs hatalma az ember felett, azért a szeretetének jele, mivel emberek tömegeinek nyílik meg a szeme és válik nyitottá Istenre. Mert Isten nem ezt a földi élet 60-70-80 évét kínálja nekünk, hanem az örök életet, mely nem a halálunkkal kezdődik, hanem a megtérésünkkel, amikor ráébredünk arra, hogy Isten személyesen értem, az én bűneim miatt halt meg. Ez a döntés a lényeg és ez az új élet kezdete.
Ma emberek tömegei hiszik magukat Istennek, tökéletesnek, bűntelennek. Hiszik azt is hogy ez a 70-80 év az élet és itt kell mindent elérni az életben, mivel utánna már nincs semmi. Ezért félnek a haláltól. Egy ref. lelkész mondta egyszer, hogy hívő embernek a földi halál csak annyi, hogy Isten az egyik tenyeréből a másikba helyezi.

herma · http://breakthesilence.blog.hu 2020.03.17. 23:34:29

Ha már istentől megkaptuk a koronavírust, szerencsénk, hogy a Sátán egyelőre ilyen alacsonyan tudja tartani a halálozási rátát...

pátyi 2020.03.18. 08:54:55

@herma: Utalva az előbbiekre, a halál nem a legrosszabb, ami az emberrel történhet.
Jézus valami olyat mondtt, hogy "Ne attól féljetek, aki megölia testet..."
süti beállítások módosítása