Kúl, közvetlen, keresztény

FOMO, avagy a bennünk élő Gonosz dilemmája

Pódiumbeszélgetés a K-Pont Feszten

2020. szeptember 25. - LelkesBarbi

A K-Pont Feszt első napján mintha a FOMO című film nem vetett volna fel elég kérdést, még  egy pódiumbeszélgetés dobta fel kőkeményen a személyes életünkkel kapcsolatban a labdákat. 

Igen, a cím nem véletlen. A legtöbb válaszadónk azt feszegette, hogy itt a bennünk lévő kis vagy nagybetűs gonosz működésével találjuk szembe magunkat, amivel kapcsolatban a felelősség, személyes érintettség alól nem tudjuk kivonni magunkat. Látszólag generációs problémákat feszeget, valójában mindannyiunkról szól ez a 2019-es magyar alkotás.

Fotó: Pozsonyi Dóra

A beszélgetés válaszadói már előrevetítették a széles perspektívát, hiszen megszólalt Bouquet Gergely, 20 éves egyetemista, a film egyik főszereplője és a 17 éves debreceni vlogger, Antal Rebeka. Marozsák Dániel, református segédlelkész Miskolcról, ezúttal az Interfilm képviseletében és dr. Törő András római katolikus atya Debrecenből. A moderátor Vígh Eszter, jelenleg Mátészalkán gyakorlati évét töltő református teológia-lelkész szakos hallgató volt.

Az első labda Törő András felé pattant, hogy mennyire állt ez a film távol az ő pár évvel korábban töltött ifjúságának világától. András atya nem tagadta, hogy nyilván nem az okostelefonok és a közösségi média határozta meg az ő ifjúságát, ám aztán egy meglepő perspektívába állította a mai fiatalok helyzetét.

Szerinte a most felnövő generációnak több eszköz áll a rendelkezésére és ezzel több a felelőssége, hogy jól él-e azokkal. Éppen ezért nem elégedhet meg automatikus vagy éppen sablonos válaszokkal, hanem komoly döntéseket kell hoznia.

Aztán Marozsák Dániel röviden bemutatta az Interfilm (a keresztény egyházak nemzetközi filmes testületei) kezdeményezését, ami a teológia és a film párbeszédét szeretné elősegíteni. Neki a film azt a kérdést vetette fel, hogy a helyzet, a kor viszi rossz döntésekbe a szereplőket, vagy eleve ott van a hajlam bennü(n)k.

Antal Rebi szerint nagyon aktuális a film kérdése, mert ő a saját gimnáziumában is azt látja, hogy a csoporthoz, klikkhez tartozás sok minden olyanba belevihet, ami valójában távol áll az illetőtől. A maga részéről sokat segített a stabil családi háttér is, hogy meg tudja húzni a határokat, hogy mi az, amibe nem megy bele. Bouquet Gergely őszintén elmondta, hogy egy katolikus család és katolikus gimnázium buborékjában, vagy éppen mondhatjuk, hogy védőburkában felnőve először valószínűtlen volt számára a film világa, aztán a többi szereplővel való közös készülés során rá kellett döbbennie, hogy a felvetett dilemmák valósak. De a háttere miatt sok munkájába került a tőle távol álló karakter hiteles megjelenítése.

A következő kérdéskörben azon senki nem lepődött meg, hogy a színpadra készülő Rebi szívesen szerepelt volna a filmben, főleg azért, hogy kilépjen a bohókás kedves karakter skatulyájából. De talán nemcsak engem lepett meg, hogy András atya is vállalná a kihívást, természetesen, ha nem lenne ott a papi szolgálata. Hogy miért? Mert szerinte nagyon komoly és fontos üzenetet közvetít a film. Egy drasztikus és görbe tükör a jelenről, ami nem ítélkezésre hív, hanem azt mutatja, ami a papi élet mindennapi valósága, a Gonosz kézzelfogható jelenlétét a mindennapjainkban.

Aztán felmerült, hogy milyen változást mozdíthat elő és kinek szól ez a film. András atya szerint mindenkinek, mert ő egyfajta sátáni vonalat, a Gonosz szokásos klasszikus taktikáját fedezte fel a fiatalok útjában, amiben felelős volt az iskola és a szülők magatartása is, egyfajta néma cinkosságot vállalva. Aztán Marozsák Dánielből is kibújt a teológus, aki egyfajta párhuzamot fedezett fel a Káin és Ábel történettel, hiszen itt is előjött a bűn elemi természete, a céltévesztettség. Ez mindannyiunk kísértése, mindkét fél a történetben ennek az áldozata és mindannyiunkat afelé terel, hogy a célnak megfelelően éljük az életünket. Rebi felvetette, hogy bárcsak a középiskolai osztályfőnököknek lenne bátorsága bevinni az osztályukba ezt az alkotást. Mire Gergely örömmel közölte, hogy ők gyakorlatilag járják az országot a filmmel és egy érzékenyítő beszélgetéssel. Szerinte a fiatal generációt azzal szembesíti, hogy ilyen komoly következményei is lehetnek a tetteiknek. Édesanyját féltette a filmtől, de aztán neki is ébresztő élmény volt, hogy ez a valóság.

Bouquet Gergő legnagyobb élménye azt volt, amikor egy iskolai vetítés után egy fiatal lány megosztotta vele a hasonló traumáját és a felszabadító felismerését a film után: nincs egyedül és ez már önmagában is vigasztaló. A tényfeltárással konkrét életeken tudtak segíteni.

A moderátorunk sem állhatta meg szó nélkül és felidézte a film egyik jelenetét, amikor a falka egy hajléktalant aláz meg, de egy idegen közbelép. Szerinte ez minket szólít meg, hogy vajon közbelépünk-e. Felismerjük-e, hogy nekünk is szerepünk van abban, hogy milyen sebeket és maradandó hegeket szerez a másik.

A nézői kérdések közül az első azt firtatta, hogy vajon valóban mindenki felelős volt-e ezért a végkifejletért. A film főszereplője szerint az igazgató azzal, hogy az iskolai eredmények érdekében a szőnyeg alá söpörte a történteket, és hogy az apa leginkább a saját társadalmi pozícióját félti és kilép a helyzetből, bár ismeri – ugyanolyan bűnt követ el, mint a tényleges tettes. Törő András arra hívta fel a figyelmet, hogy mi nem független szigetekként létezünk, hanem hat ránk minden a környezetünkben, akár ez a beszélgetés is. Szerinte azzal, amit a felnőttek a falka elé éltek, azt sugallták, hogy nekik mindent szabad, minden esetleges káros következményt elintéznek, megalapozták a mentalitást, amiből a tett fakadt.

Ezzel kapcsolatban előkerült a híres babitsi sor: vétkesek közt cinkos, aki néma…

Egy másik kérdés azt firtatta, hogy mi az Egyház felelőssége, hogyan formálhatja az embereket.

Marozsák Dániel szerint az Egyház szerepe a sebek gyógyításában van, mert a nevelés, az a közösség, ami körülveszi az illetőt határozza meg elsősorban az egyént. András atya szerint végre ne púderozzunk és tudjuk a jót a rossztól megkülönböztetni. Szerinte azzal, hogy ha az emberi identitás alapját az Isten túlcsorduló, teremtő szeretete adja, nem lesz már szükségünk olyan boldogságpótlékokra, amiket a filmben is láttunk. Nem kiszakadni kell a világból, hanem szilárd helyet találni. Szerinte abban van az Egyház feladata, hogy a filmbeli Gergőnek segítsen a bűnből felállni és továbblépni, Lillának pedig, hogy tudjon megbocsátani és növekedni. Vígh Eszter pedig Martin Buber gondolatait idézte fel, hogy az önzőség helyett az én és a te legyen a fontos. Az Egyház, a Krisztus-követő közösséggel ezt mutathatja meg és ha ez rendeződne, akkor nem fajulhatnának el a dolgok addig, mint a filmben.

Egy filmről szóló beszélgetésben mindig felmerül a kérdés: hogyan folytatódna a cselekmény tovább. A legfrappánsabb választ Bouquet Gergely adta: A megoldás, hogy 40 évig paphoz és pszichológushoz járnak a szereplők. Ebből viszont nehezen készíthető film – ezért a sebekről, az életek roncsolódásáról szól az alkotás. A fiatal vlogger amellett tette le a voksát, hogy azért jó, hogy itt fejeződik be a történet, mert így mindenki maga gondolhatja el, hogy mi lehetett a folytatás. Marozsák Dániel azt emelte ki, hogy a katarzis megvolt: mi mentesek vagyunk, visszük tovább a történetet. A lelkész hallgató teológus moderátorunk szerint a folytatásról talán az Egyháznak kellene filmet készíteni.  András atya szerint pedig a folytatás a gyónás és lelki beszélgetés, a kereszt hordozásának segítése.

Egy konkrét jelenetre rákérdezés kapcsán kibújt a szög a zsákból: a taxis karakterébe összegyúrták a pesti utca emberének összes rossz tulajdonságát, mivel „a társadalomkritika sosem árt”. A film mintha túltolná, mert előjönnek a zsidók, homoszexuálisok, cigányok és a határon túliak is, de mégsem. Ez a valóság.

Az utolsó előtti kérdés egy nagyon komoly témát feszegetett: mi az online és mi az offline világ szerepe és hogy az Egyház eljut-e az ilyen fiatalokhoz. Antal Rebi a saját személyes tapasztalatát osztotta meg velünk. 12 évesen kezdte a vloggerkedést és rá kellett jönnie, hogy ezzel céltáblává tette magát. A középiskola kezdetekor érezte, hogy sokan a videói miatt már megalkották a véleményüket róla. Szerinte okosan kell ezzel élni – ő nem bánja a tapasztalatait, amik azzá tettét aki, de közben elismeri: sokat segített a támogató családi háttere ebben. Gergely a film hatására törölte magát a legtöbb közösségi médiafelületről. Szerinte abban kell okosnak lenni, mert belecsöppenhet olyasmibe, amit nem akar, amit nem kellene. Legfrissebb élménye a Netflixen futó Társadalmi dilemma c. dokumentumfilm, ami után abbahagyta a telefonozást. Marozsák Dániel is törölte magát sok minden felületről és szerinte nehéz elérni a fiatalokat, de ismer jó példákat. Mint amikor egy lelkész, hogy elérje a fiatalokat, belépett az online térbe és Snapchat üzenetekkel épített hidat a fiatalok felé, hogy megteremtse az offline közösséget. András atya nem rejtegette, hogy szerinte mennyire fontos a színvonalas online jelenlét, amihez ő szakértő segítségét is igénybe vette. Egy kompatibilis tartalom kell és világos célok. De úgy gondolja, hogy az online térben a vágyat lehet felébreszteni; az élő Isten-kapcsolat megszületéséhez szükséges a személyes jelenlét.

A végén egy elgondolkodó mosollyal távozhattunk, amikor a saját filmötleteként Bouquet Gergely bevallotta, hogy az ő filmterve azt boncolgatná, hogy miért szennyezzük a környezetünket – s felajánlotta, hogy szívesen eljátssza itt (is) a szemét szerepét.

De a végén és azóta is ott lebeg a kérdés: tényleg ott van a Gonosz a világomban és ha igen, akkor hogy tudok jól dönteni, a jót választani?

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr9316213720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vilagnezet.blog.hu · http://vilagnezet.blog.hu 2020.09.25. 18:14:50

Mivel Istenetek és a Sátánotok azonos, hát persze, hogy bennetek él a Gonosz.

LelkesBarbi 2020.09.27. 21:51:05

Kedves Gábor!
Ezt a felvetést Jézus már frappánsan tisztázta. Olvassa el Máté evangéliumának 12. fejezetéből a 22. verstől. ;)
abibliamindenkie.hu/uj/MAT/12/