Kúl, közvetlen, keresztény

Szólj Be a Papnak!

Püspök, pap, focista és vezérszurkoló találkozik az EB előtt

A foci és a hit kapcsolata

2021. május 31. - Phil Melanchthon

Egyre közeledik a kivételes sportélményt ígérő esemény: a magyar fociválogatott júniusi szereplése az Európa Bajnokságon. A nemzeti tizenegynek a kontinens legerősebb csapataival, Portugáliával, Németországgal és Franciaországgal kell mérkőznie: ha realisták vagyunk a pontokért, ha nagyobbat merünk álmodni, a továbbjutásért. Nem meglepő, hogy az esélyek latolgatása kapcsán felmerülnek a kérdések: Hogyan győzhetünk? Kiben/miben kell hinnünk a sikerért? Nem csak a foci és a közelgő meccsek, hanem az élet más nagy csatáinak fényében fogja a témát megbeszélni Gundel Takács Gábor moderálásával június 7-én 19.00 órától Dr. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, Fejes Csaba római katolikus pap, Hamberger Ádám vezérszurkoló, és Telek András válogatott labdarúgó. Hogy fognak-e közösen imádkozni a csapat sikeréért? A Kobuci kertbe kilátogatók számára az is ki fog derülni. 

144305611.jpg

Miben kell hinni a győzelemhez? 

És hogy mi köze a résztvevőknek a focihoz, illetve a hithez? Fabiny Tamás köztudottan közel áll a labdarúgáshoz, részt vett a Puskás Aréna megáldásán, a Ferencváros – Molde BL selejtező kapcsán pedig Fradi-mezes képet posztolt. Fejes Csaba a papi futsal EB-n szerepelt a magyar válogatottban. Telek Andrásról köztudott volt, hogy hívő játékos, nemrég egy interjúban arról is beszélt, hogy a társak hogyan zrikálták az öltözőben emiatt. Gundel Takács hitéleti aktivitása szintén közismert, többek közt a Reformáció 500 emléksorozat egyik nagykövete volt.

A futball kapcsán érezzük, hogy többről van szó, mint játékról. Maradona szerint egyenesen a vallás jellemzőivel bír a világ kedvenc labdajátéka. Milyen értelemben lengheti át a vallásosság a focit?

Több futballista hitéről tesz bizonyságot sikerei kapcsán. Hazai példa Gera Zoltán megszólalása a Puskás Aréna megnyitóján („Jézus Krisztusnak köszönhetem, hogy itt vagyok. Mindent neki köszönhetek.”). A jelenlegi külföldi sztárok közül keresztény hitére rendszeresen utal például az angol Daniel Sturridge, a belga Romelu Lukaku és Christian Benteke, a német Mario Götze (és az edző Jürgen Klopp), valamint a Real Madrid friss szerzeménye, az osztrák David Alaba.

 jde_alaba.jpg

David Alaba hitvallása ("Az erőm Jézusban van")

A futball emellett olyan kiszámíthatatlan játék (gondoljunk csak azokra az esetekre, amikor a kiscsapatok legyőzik a „Góliátokat”, vagy például Maradona kézzel szerzett góljára), hogy gyakran szokták „Isten kezét” keresni a zöld gyepen történtek mögött.

Persze annak fennáll a veszélye, hogy a sport (mint megannyi más dolog) valláspótlék szerepét töltse be. Még a katolikus hitét komolyan gyakorló Pelé („Egész életemben vallásos voltam. Katolikus családból származom, erős hittel. Bármerre is vezetett utam, mindenhol Istent kerestem.”) is olyan kijelentésekre ragadtatta magát, hogy „olyan nekem a futball, mint valami vallás. Imádom és istenként tisztelem a labdát.” Maradona legfanatikusabb szurkolói saját „vallást” hoztak létre, egy friss blaszfémikus megnyilvánulás pedig nem meglepő módon Zlatan Ibrahimovićtól származik: a válogatottba való visszatérését azzal jelentette be a közösségi médiában, hogy „az isten visszatér”. És akkor még nem is szóltunk azokról a drukkerekről, akik bálványozzák csapatukat a szurkolás visszafogottabb formái helyett.

A futball lehet a vallási identitás kiterjesztett terepe is. A két nagy glasgow-i csapat, a protestáns Rangers és a katolikus Celtic vezetése és szurkolói évtizedeken át szektariánus lelkülettel rivalizáltak és tartották kölcsönösen lehetetlennek, hogy a másik felekezet képviselőit leigazolják (ma már más a helyzet). A foci ugyanakkor nemcsak széthúzást, hanem egységet hozhat ezen a téren is. Erre született egy jó példa akkor, amikor a szintén felekezeti okokból is szétszakított sziget, Írország északi részének játékosai 1982-ben óriási meglepetésre legyőzték a világbajnokságon Spanyolországot. A Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország gólját egy katolikus játékos, Gerry Armstrong szerezte, aki így értékelte az eseményt: „Hiszek benne, hogy aznap minden ír nekünk szorított. Úgy gondolom, hogy mi megtettük az ország egyesítése érdekében azt, amire a politikusaink képtelenek voltak.”

szolj_be_a_papnak_hihetunk_a_gyozelemben_event_v2.jpg

De honnan származik a futball ilyen közösségformáló ereje? A modern korban sokan ugyan individuálisan keresik az élményeket, de még az atomizálódott társadalmakban is megvannak a közösségi összetartozás terei. Például a stadionok vagy közös meccsnézések helyszínei. Ahogyan Lánczi András írja: „Egyszerre százezer ember nézhet egy meccset a helyszínen, a szurkolók törzsi alapon szerveződnek és - kimutatták - a szurkolói rigmusok a gyerekmondókák ritmusképletét utánozzák, vagyis az emberek utolsó közös lelki rétegéből táplálkoznak. A nézőtéren időlegesen felfüggesztődnek a társadalmi különbségek, a kétkezi munkás és a tudományos kutató gyorsan szót ért egymással. Az önfeledtség egybeolvaszt.” Erről eszünkbe juthatnak a 2016-os körúti ünneplés jelenetei. A magyar társadalomnak nem ártana idén is átélnie az önfeledt összetartozás élményét és talán az egyház is segíthet erre ráhangolódni (ebbe az irányba mutatott Fabiny Tamás videóüzenete az EB-pótselejtező előtt).

Ajánljuk a különleges eseményt mindazoknak, akik az EB-szurkolásra készülve egy 90 percnyi időre a foci és a szurkolás ilyen aspektusaira is kíváncsiak. A közönség szabadon kérdezhet majd az ingyenes alkalom során. Ha már van kérdésed, itt felteheted!

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljbeapapnak.blog.hu/api/trackback/id/tr4016576162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása