Hétfő este vitasorozatunk utolsó alkalmához érkeztünk, ahol újra megbirkózott a hit és tudomány a Víztoronyban. A "Tények és álhírek Isten fia körül" nevet viselő vitaestünk szerencsére sok ember fantáziáját megmozgatta. Az érdeklődők izgatottan várták a vita kezdetét, voltak, akik kifejezetten erre az alkalomra vártak, ahol Jézus születésének, illetve személyének bizonyítékaira voltak kíváncsiak. 

Mint minden alkalmon, most is egy bemutatkozással kezdtek a válaszadóink. Krakomperger Zoltán atyától, a Szent Anna Székesegyház plébánosától megtudtuk, hogy ő mások megnyeréséért versenyzik. Gyors bevezető után elmesélte, hogy papnak lenni jó, illetve, hogy a jó pap is holtig tanul, ezzel érzékeltetve a vitákhoz való nyitott hozzáállását. Majd  Kókai-Nagy Viktor református lelkész  vette át a szót, aki azt is elárulta nekünk, hogy két egyetemen is tanít alapvetően Újszövetséget, tudomány terén pedig mindig is foglalkoztatta Pál és Iosephus. Zoltán atya Jó pap holtig tanul mondatát kiegészítette, hogy a jó pap holtig tanít is, ezzel megnyitva az estét. Harmadikként Baranya Csaba, történelem-hittan szakos tanár mesélte el, hogy mennyire foglalkoztatja az egyháztörténelem és a hittanoktatás, ezen belül fontosnak tartja, hogy az a módszer, amellyel a fiatalokat tanítja, gyümölcsöző legyen. Ne ugyanazt hallják vissza a fiatalok, hanem mindig egy lépéssel közelebb lehessen vinni őket Jézushoz.

Moderátorunk Püski Dániel volt, aki mint mindig, most is egy bevezető kérdéssel indította meg a vitát.

Egy kedves hölgy - miután megnézte a legutóbbi vitaestünk élő közvetítését a FB-oldalunkon - az alábbi gondolatokat fogalmazta meg, ajánljuk szeretettel!

Magamról annyit, hogy egyetemista vagyok, műszaki területen tanulok. Magam is bekapcsolódtam kutatási projektekbe, de még korán sem olyan volumenben, hogy a saját gondolataimra merjek hivatkozni ebben az írásban. Viszont volt szerencsém két olyan nagy tudású kutató gondolataival találkozni, akikre bátran merek hivatkozni.

Mindezek előtt szeretném leszögezni: a tudós sem mindentudós. Akár ateistáról, akár teistáról vagy deistáról, agnosztikusról vagy keresőről van szó… Legtöbbjük sajnos csak 1-2 tudományterületen tud igazán beható ismereteket szerezni élete során, hiszen az, hogy azokat mélységében megismerje, rengeteg energiát igényel.

 Lemaître és Einstein

A szeptemberben indult négyrészes 'Hit és tudomány' vitasorozatunk záró alkalmán Jézus Krisztus személye körüli kérdéseket, történelmi tényeket és álhíreket boncolgathatjuk. Az eseményre való hangolódás érdekében a válaszadóknak szegeztünk egy-egy kérdést.

Baranya Csabától, aki a debreceni Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium történelem-hittan szakos tanára, azt kérdeztük, hogy mi a bizonyíték arra, hogy Jézus tényleg élt?

Közhely, hogy Németország jelentős integrációs problémával küzd a bevándorlók kapcsán. Az állam mégsem ismeri fel a keresztény hitben rejlő integráló erőt, mely megoldást hozhatna. A német Evangéliumi Alliansz (Deutsche Evangelischen Allianz) főtitkárának ezt a véleményét alátámasztani látszik, hogy a hatóságok több olyan személyt utasítottak ki az országból, akik bevándorlásuk után egy keresztény közösséghez csatlakoztak .

Egyházi személyek és politikusok azért emelték fel a hangjukat az ilyen hatósági és bírósági határozatok ellen, mert a muszlimból kereszténnyé lett embereket olyan országokba is visszaküldik, ahol a kereszténységre áttérés halálos bűnnek is számíthat (Irán, Pakisztán).

Keresztelő előtt állók Berlinben (forrás: imago/epd)

A szeptemberben indult négyrészes 'Hit és tudomány' vitasorozatunk záró alkalmán Jézus Krisztus személye körüli kérdéseket, történelmi tényeket és álhíreket boncolgathatjuk. Az eseményre való hangolódás érdekében a válaszadóknak szegeztünk egy-egy kérdést.

Zoltán atyától azt kérdeztük, hogy a szeplőtelen fogantatás történelmi tény, vagy hitkérdés-e.