Véleményem szerint Isten minden rosszból ki tud hozni valami jót, hisz Isten maga a Jó. Akkor nem Isten a felelős a rosszért a világban? De akkor ki? Mi magunk lennénk saját magunk kór-, ebben az esetben károkozói? Itt már tényleg csak Isten segíthet?

Olvastam nemrég egy cikket, amely a mai helyzetet a Cápa című filmmel hozta összefüggésbe. A filmben a cápa mindenütt ott van, de igazából sehol se. Ugyanígy a járvány, ami a világunkban dúl, tényleg mindenütt ott van. Az emberek lassan nem tudnak pár szót váltani anélkül, hogy a meg ne koronázzák mondanivalójukat ezzel a témával. Valójában pedig, mivel nem kézzelfogható és nem látványos, olyan, mintha nem is lenne?

Kepler, Newton, Linné. Csak néhány azok közül a tudósok közül, akiknek a hitük legalább olyan sokat számított, mint a tudományos eredményeik, még akkor is, ha erről nemigen esik szó az iskolában. A hit és a tudomány évszázadokon át bensőséges viszonyt ápolt, és az egyház nem csak a középkorban mozdította előre a kutatást, például az ősrobbanás elmélete egy XX. századi katolikus paphoz kötődik. Magyar példa is akad arra, hogy a teológia mellett megfértek a természettudományok; a „magyar Faust”-nak is nevezett professzor, Hatvani István a matematika, orvostudomány, csillagászat, fizika és kémia terén is alkotott. Manapság viszont könnyen támadhat az az érzésünk, hogy kevés az érdemi párbeszéd azok közt, akik a hit, illetve akik a tudomány szemszögéből próbálják magyarázni a dolgokat, hiszen nem egymást kiegészítő területek művelőinek, hanem rivális világlátások képviselőinek tekintik egymást. A mindkét területen szerzett jártasság pedig annyira ritka, hogy a tavalyi Hit és Tudomány vitasorozatunk néhány alkalmához igen nehéz volt válaszadókat találni.

Az eutanázia valóban „kegyes halál”? Mitől kegyes? Miért dönt valaki úgy, hogy saját szerette vagy saját maga, ha odakerül, akkor kapcsolják le a gépekről, vagy ne kapjon orvosi kezelést? Ha a te szeretted kerülne ilyen helyzetbe, hogyan döntenél?

Tudtad, hogy az eutanáziának több típusa is van?

A vírushelyzet miatt egyre kevesebb helyen beszélgethet élőben egyszerre több ember, a Nemzetközi Űrállomás szerencsére még ilyen.

Ritkaság, hogy két egyházi személy is tartózkodik ott egy időben: egyikőjük az amerikai űrhajós, Timothy Graham, aki baptista teológiát végzett. Az orosz űrügynökség pedig minden évben a böjti időszakban felküldi az ortodox egyház egyik pópáját, idén Konsztantyin Nyikiforovot, hogy segítse az asztronauták húsvéti készülődését. 

A március közepén közzétett felhívásunkra folyamatosan érkeznek a jobbnál jobb videók. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ebben a különleges helyzetben mit csinálnak a lelkészek otthon, hogyan élik meg a hívek jelenléte nélkül az istentiszteleteket, hogyan alkalmazkodnak az új technikai kihívásokhoz, mennyivel csökkent, vagy esetleg nőtt így a munkájuk. Vajon mit csinálnak az esetlegesen rájuk szakadt szabadidővel?

Bár az eredeti kérdésünkre, miszerint vajon a koronavírus idején is járna-e nekik a fizetés, még nem érkezett konkrét válasz, azonban most bemutatjuk az első néhány eddig beérkezett videót.

A sort kedves csapattagunk, blogunk egyik szerkesztőtársa, a sorban az eddigi egyetlen hölgy, Arany Barbara református lelkész kezdte. Számunkra is új oldalát mutatta meg azzal, hogy külföldi szakirodalmakat is igénybe vesz az online tanítás, vagy a prédikációra való készülés közben.

Az ima véd a vírus ellen vagy pont Isten büntetése a járvány? Erősíti vagy gyengíti a hitet egy krízishelyzet? A Szólj be a papnak kezdeményezés a körülményekre tekintettel most nem kocsmai alkalmat szervez, hanem élő közvetítéssel készül az igencsak aktuális téma kivesézésére.

Pénteken 18 órától kerül sor az online vitaalkalomra, ahol szabadon, kommentben feltett kérdések alapján zajlik majd a beszélgetés, három felekezet képviselői, köztük egy katolikus püspök várja a nézők kérdéseit. A válaszadók Dr. Székely János római katolikus püspök, Gregersen-Labossa György evangélikus lelkész és Jakab Bálint református lelkész lesznek, Pezenhófer György moderálásával Szombathelyről fognak bejelentkezni.

Manilai templom előtt (Fotó: Aaron Favila/AP)

Kihívás papoknak, lelkészeknek, pásztoroknak! 

Mutassuk meg a világnak, hogy annak ellenére, hogy a hívek nem mehetnek be a templomokba, a papok sem csak a kanapén henyélnek egész nap! Már ha így van... 

2020. március 9-én hétfőn egy igencsak aktuális témáról, a közösségi médiáról és annak hatásairól kérdezhettük a jelenlevő válaszadókat. És hogy kiknek lehetett beszólni?

• Fábián Eszter református lelkésznő
• Kiss László görögkatolikus pap (Letsgo atya),
• Törő András római katolikus egyetemi lelkész,
• Berényi András pszichológus, a DEMEK vezetője,
• és Antal Rebeka debreceni gimnazista, vlogger, a Visit Rebi Youtube-csatorna influenszere

álltak a kérdések elébe. Csorvássy Fruzsina pedig nagyon ügyesen moderált. Az eseményen nagyon értékes és érdekes kérdések vetődtek fel, amikre a lelkes közönség érdemi válaszokat kapott. Alább olvashatjátok a részletes beszámolót, ha nincs kedved/időd megnézni az élő közvetítésünket.

Rögtön bele is csaptunk a lecsóba! Az első kérdés az esemény címe volt: a profilod oké, az életed tré? Sokan erre a válaszadók közül azt a választ adták, hogy megfordították a mondatot, a profiluk tré, az életük oké. A legrosszabb helyzetben Berényi András van: az ő profilképe jóval több, mint öt éves, lassan le se merem írni, hogy mikori :D. A kritikusaiért viszont nem kell a szomszédba mennie, csak a másik szobába, mivel a gyerekei azok. Őt követi Letsgo atya az öt éves képpel, majd Fruzsi a négy évesével, Törő András pedig közel másfél éve használja ugyanazt a profilképet. Fábián Eszter elég up-to-date ilyen téren: szinte pont egy éve változtatta meg a legnépszerűbb kék közösségi oldalon a profilképét. Nem meglepő módon Rebi profilképe a legfrissebb: ő idén év eleji képpel köszönti az oldalára látogatókat. De semmiképpen sem szeretnék álszent lenni: az én profilképem se "friss", mivel tavaly szeptemberben cseréltem le az előzőt, és most rögtön be kell vallanom egy hatalmas titkot: volt, hogy több évig ugyanazt a profilképet használtam! :O 

A nyugalmazott milánói érsek egyértelműen nemmel válaszolt a címben feltett kérdésre és amikor a héten egy református lelkésznőnek szegeztem ezt a kérdést, egy tréfásnak szánt riposzttal bújt ki az érdemi válaszadás alól.

Pedig néhány bibliai történet rögtön eszünkbe juthat, mondjuk a bűnbeesés, vízözön, vagy Bábel tornyának bukása, ahol Istennek az emberek bűnei miatt gyakorolt, drasztikus beavatkozásáról olvashatunk.

A sixtusi kápolna freskórészlete