Azt hiszed, hogy csupán a törpök élete nemcsak játék és mese? Nem volt egyszerű az sem, ha valaki Magyarországon a reformátori eszmék követője volt. Lássunk 7 magyar reformátort és nem semmi történetüket! Hm, és persze legyünk büszkék rájuk és a történet többi szereplőjére! ;)

1. Kálmáncsehi Sánta Márton, aki rájött, hogy jobb, ha sosincs fegyver a kezében annak, aki a prédikációját hallja

Igen, igen. Egyes katolikusok annyira nem komálták a protestáns prédikátorokat, hogy nem szívesen hagyták csak úgy prédikálgatni őket. Volt, akit sikerült is végleg elhallgattatniuk, de Kálmáncsehi Márton, aki megszilárdította Debrecenben a svájci reformációt, jobban járt, mert neki Beregszászon 1571-ben egy Somogyi nevű harcias kedvű szerzetes csak a lábát találta el nyilával. Rosszul célzott, vagy a prédikáció mégsem volt olyan rossz? Ki tudja? De a lényeg, hogy Márton túlélte a prédikációt és továbbmondhatta a magáét, csak a neve lett hosszabb, bár a legtöbben csak Márton doktornak hívták.

2. Sztárai Mihály, avagy hogyan lehet hasznos védelmi eszköz a tök

Sztárai Mihályt (1500-1575), aki 7 év alatt 120 gyülekezetet alapított a Dráva-vidéken, nem mindenki szerette, ő viszont nem akart idejekorán az angyalokkal találkozni, mert úgy érezte, hogy a földön elég dolga van még. Mivel a haját már elvesztette és híres volt kopasz fejéről, ezért óvatosságból először egy töklámpást dugott ki, hogy azt csapják fejbe és ne az ő értékes koponyáját. Nem is egyszer egy tök árán mentette meg a saját életét. Nem volt egy tökfej, hogy ezt így kitalálta, nem igaz?

3. Szegedi Kis István, akit egy nő miatt zártak börtönbe és egy férj szerelme szabadította ki

Szegedi Kis István sok iskolát alapított és énekeket szerzett, de a legendák szerint, amikor a nevek jelentéséről prédikált, akkor Fúria Albertné Orsolya (kinek neve nőstény medvécskét jelent) nevéhez méltóan fúriává változott és rávette férjét, hogy jelentse fel hamis vádakkal a töröknél 1561-ben. A hívei rögtön összehordtak a bégnek minden szépet és jót, hogy eleresszék szeretett lelkészüket, aki rájött, hogy nem is rossz üzlet ez. Nagy pénzt kért a túszáért cserébe, akit mégsem tartott jól, hanem korbáccsal verette meg.

A bég Szolnokra kerülve magával vitte a túszát, de kiengedte időnként, hogy bilincsek közt is prédikáljon. Ekkor hallotta meg őt Mező Ferenc és várandós felesége. Vajúdását nem élte túl, de utolsó kívánsága az volt, hogy férje szabadítsa ki Szegedit és hívja el hozzájuk, Ráckevére papnak. Mező Ferenc rááldozta a pénzét, de Debrecen, Ráckeve és Kálmáncsa sem sajnálta a pénztárcáját, így végül másfél év után kiszabadulhatott Szegedi.

4. Huszár Gál, akiért a falat kaparták

Na, nem a nők, hanem a hűséges hívei. Huszár Gál nyomdász reformátor egy életen keresztül csak menekült. Folyton csak üldözték, ő meg csak nem hagyta abba a prédikálást és a könyvnyomtatást. Amikor Kassán bebörtönözték, a hívei nem voltak restek, hanem a tettek mezejére léptek és kibontották a börtön falát 1560. december 27-én, így Huszár Gál újra szabad volt, bár nem sokáig… De ez már egy másik történet.

5. Szenci Molnár Albert, akit a könyvek szeretete sodorta bajba

Szenci Molnár Albertet talán senkinek nem kell bemutatni. Igen, ő volt az, aki lefordította a 150 genfi zsoltárt, hogy magyarul is énekelhessék mind a mai napig, kiadatta az első kisalakú magyar nyelvű bibliát, ami olcsóbb volt és így több ember juthatott hozzá, ráadásul ő írta az első latin-magyar szótárt is.

De mikor is került bajba a könyvei miatt? Heidelbergben élt, amikor a harmincéves háború idején betört oda Johann Tilly zsoldoscsapata 1622-ben és hosszú ostrom után elfoglalták a várost. Mivel akkor a könyveket még nem adták túl olcsón (bár persze annyira már ma sem…), nagy könyvtára miatt Szencit vastag fickónak nézték és úgy gondolták, hogy nagy pénzt szakíthatnak rajta. Fogták, spanyol csigára tekerték és kínozták. Ráadásul végig kellett néznie, ahogy elégetik szeretett könyveit. De aztán rájöttek, hogy nincs sok a bukszájában. Ami volt, azt azért magukkal vitték, de legalább hálásak lehetünk nekik, hogy életben hagyták Szencit, aki sok minden szépet és jót alkothatott még nekünk.

6. Dévai Bíró Mátyás, aki szívesen üldögélt puskaporos hordón

Dévai Budán összeveszett egy katolikus prédikátorral (1531-35 között valamikor). A helytartó, amikor bepanaszolta Dévait a dühös katolikus, megelégelte, hogy a katolikusok és a protestánsok folyton csak hadakoznak. Úgy döntött, hogy véget vet a nagy hajcihőnek és derüljön ki, hogy kinek is van igaza. Afféle középkori istenítéletet tartott. Két puskaporos hordót állíttatott fel a budai piacon. Azt ajánlotta, hogy aki helyesnek tartja a tanítását, az pattanjon a hordóra, ő meggyújtja és aki túléli a dolgot, annak a tanítása nyilvánvalóan igaz. Dévai ugrott a hordóra, míg katolikus kollégája vonakodott. A helytartó úgy ítélte meg, hogy ezzel eldőlt a vita.

Mi azért még persze vitatkozhatunk ezen nagyokat...

7. Kocsi Csergő Bálint, aki hitért földközi-tengeri hajókázást kapott jutalmul

1673-ban felállították a Pozsonyi Rendkívüli Törvényszéket, ahol a protestáns lelkészeket a Wesselényi-féle összeesküvéssel vádolták. Pár hét alatt több mint kétszázötven lelkészt ítéltek halálra, persze, aki áttért a katolikus hitre, annak megkegyelmeztek. Mivel a kínzások nem használtak, 42-jüket gályarabságra ítéltek. A nem egyszerű úton már csak 30-an jutottak el a hajókig. A holland de Ruyter admirális közbenjárására és mert a svájci Weltz testvérek összegyűjtötték a spanyolok által kért összeget, szabadon engedték őket, bár csak öten élték meg a szabadságukat.

Az egyikük Kocsi Csergő Bálint volt, aki visszatérte után Pápán volt lelkész. 

Részlet Kocsi Csergő Bálint könyvének holland kiadásából

Ui.: Katolikus egyházat gyalázó kommentelők, kíméljetek! Igen, a hit nevében sok helytelen dolgot tettek. De ennek felemlegetése helyett örüljünk együtt, hogy ma már kulturáltabb módon vitatják meg protestánsok és katolikusok az eltérő véleményüket. ;)