A szeptemberben indult négyrészes 'Hit és tudomány' vitasorozatunk záró alkalmán Jézus Krisztus személye körüli kérdéseket, történelmi tényeket és álhíreket boncolgathatjuk. Az eseményre való hangolódás érdekében a válaszadóknak szegeztünk egy-egy kérdést.

Mi az a Hit és Tudomány?

Ingyenes és interaktív négyrészes sorozat a Nagyerdei Víztoronyban a Debreceni Úrréti Református Gyülekezet, a Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség és a Szólj Be a Papnak! szervezésében. A vitaestek a hit és tudomány kapcsolatát járják körül a legaktuálisabb témák mentén (az univerzum/élet keletkezése, pszichológia, technológiai forradalom, a Biblia hitelessége). A tudós és egyházi válaszadóktól a közönség szabadon, tabuk nélkül kérdezhet.

Mi az a Hit és Tudomány Tábor?

A vitaestek közvetlen hangulatát továbbvivő, másfél napos alkalom, amely egy kirándulással egybekötve teremti meg a lehetőséget a vitaesteken felvetett témákban való részletesebb elmélyedésre. Várhatóak interaktív előadások, kiscsoportos megbeszélések és persze lazulás, ismerkedés. :) Ezen a linken keresztül tudsz regisztrálni. 

Kinek ajánljuk a Tábort?

Aki eljött a Hit és Tudomány alkalmakra és tetszett neki, esetleg maradt még kérdése is. Azt is szívesen látjuk, aki nem jutott el, de érdekli a téma. Elsősorban olyanok jelentkezését várjuk, akik gyülekezetekbe nem járnak rendszeresen.

Következő eseményünk kapcsán Cs. Szabó Sándor íróval beszélgettünk sci-fi lelkészekről, robotpapokról és a technológiai forradalom tudásra és hitre gyakorolt hatásáról.

fotó: Gál Efraim

Kevesen jelentkeznek mostanában lelkésznek. Lehet, hogy hamarosan a mesterséges intelligenciát kell bevetni a hiány pótlására? Úgy tudjuk, Te eljátszottál az ötlettel. Mi sült ki ebből?

A keresztény közösségek, egyházak az elmúlt kétezer évben mindig megtalálták a módot arra, hogy a folyton változó világban éljenek, még ha ez nem is mindig ment könnyen és zökkenők nélkül, vagy akár az is megtörtént, hogy az egyház egyes részei beleragadva maradtak egy-egy régebbi formába. A lelkészhiány is szerintem csak átmeneti és nem az egész kereszténységre nézve érvényes jelenség és idővel mindenhol megszületik rá a válasz, mennyiségre és minőségre nézve egyaránt. Az, hogy ez a válasz a mesterséges intelligencia lesz-e, az jó kérdés. Szerintem nem valószínű, ez lényegét tekintve összetettebb és más síkon mozgó kérdéskör, munkakör és átvezet afelé, hogy lehet-e Istentől származó lelket alkotni. Az egyik legelső megjelent regényemben, a Prón-ban hasonló alaphelyzetet próbálok kibontani: a jövőben klóntestbe mesterséges intelligenciát helyeznek és az egyik példányt lelkésznek programozzák be, hogy ezzel is segítsék az egyéb feladatokra, igényekre programozott prónok elfogadását. A prón-lelkész gyakorlati oktatója, a közel sem annyira tökéletes ember-lelkész nem is tudja elfogadni ezt a lényt és pont a hibátlansága, sikeressége miatt, pedig a prón eléri a legmagasabb szintet, mártírrá válik. A jelenlegi emberi természet része a tökéletlenség, minden szinten, és az evangélium fontos részét is alkotja az, hogy Isten a tökéletlenségünk ellenére fogad el miket. Ebben nem tudom, hol lehetne helye egy mesterséges intelligenciának – már ha nem sikerült félre vagy nem programozzuk eleve tökéletlennek. De ez meg megint egy másik problémakör és inkább csak sci-fi-ben szeretnék vele találkozni.

A szeptemberben indult négyrészes 'Hit és tudomány' vitasorozatunk harmadik alkalmán a mesterséges intelligencia témáját járjuk majd körbe. Az eseményre való hangolódás érdekében a válaszadóknak szegeztünk egy-egy kérdést.

Salga Pétertől, a Dyntell Softwer Kft. ügyvezetőjétől azt kérdeztük, hogy szerinte öntudatra ébredhet-e az öntanuló program.

A szeptemberben indult négyrészes 'Hit és tudomány' vitasorozatunk harmadik alkalmán a mesterséges intelligencia témáját járjuk majd körbe. Az eseményre való hangolódás érdekében a válaszadóknak szegeztünk egy-egy kérdést.

Kodácsy Tamástól, aki református lelkész, sőt még programozó matematikus is, azt kérdeztük, hogy áldását adná-e két robot "házasságára"?'.

Az elmúlt hetekben két új borzongató filmet (Az – Második fejezet, illetve az új Joker) is láthattunk a mozikban, amelyeket összekapcsol az ijesztő bohóc karakterének szerepeltetése. A két alkotás (az AZ-nál ide értem az első részt is és persze az alapul szolgáló regényt) azonban eltérő irányból közelít a rossz eredetének problémájához.

Külső vagy belső?

A legnagyobb különbség a két megközelítés közt, hogy a King-feldolgozás egy alapvetően külső gonoszról mesél, míg Batman legnagyobb ellenfeléről szóló, egy főszereplős pszichologizáló thriller a rossz belső kialakulását tárja elénk.

Forrás: Pinterest

A Hit és tudomány vitasorozat második alkalmára ismét annyian voltatok kíváncsiak, hogy alig-alig fértünk el a debreceni Nagyerdei Víztoronyban.

Az est bemutatkozását Berényi András öt gyermekes édesapa, pszichológus, a DEMEK vezetője azzal kezdte, hogy megfordult elmeszociális otthonban, na persze nem mint beteg; ápolóként volt alkalma pszichiátria betegeket kezelni. Dr. Bánfalvi Attila a Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézetének egyetemi docense már az elején Karinthy sorait idézve („Nem méltatott reá, hogy őt higgyem.”) kategorizálta magát a nem hívők közé. Az orvosantropológiát, a pszichiátria aspektusait oktató Attilát sokszor elgondolkoztatja, hogy a mai világban miért van mindenkinek valamilyen orvosi problémája. Dr. Kállai Imre lelkészi feladatai mellett pszichiáternek készül, négy gyermek édesapja. Az est római katolikus válaszadója Szabó József atya volt, aki az egri szemináriumban a papnövendékek lelki képzéséért felel. József atya érdekesnek gondolja, hogy a szentek életében hogyan van jelen a pszichológia.

Hagyományos módon most is az est első kérdését a moderátor, Püski Dániel az Úrréti Református Gyülekezet alapító lelkésze tette fel. Azt kérdezte a válaszadóktól, hogy az ő életükben hogyan jelenik meg a pszichológia, életük során ezzel kapcsolatban milyen élmények érték őket. József atya a szentgyónásokhoz kapcsolódóan vetette fel, hogy mikor másokon segít, maga is gyógyul. Kállai Imre úgy érzi, hogy mindig is benne volt a vágy, hogy embereken segíthessen. A református lelkipásztor szerint, ahogy a pszichiáter, úgy a lelkész is teljes egészében nézi az embert, nem csak egy adott területre koncentrálva. Bánfalvi Attila úgy emlékszik vissza, hogy olvasmányélményei új világot nyitottak meg előtte: Sigmund Freud, a pszichoanalitikus iskola alapítója nagy hatással volt rá. Berényi András pszichológus egy nagyon közeli élményét osztotta meg a hallgatóságga: egy ismerős házaspár családi krízise kapcsán egy pap barátjával közösen ültek le beszélgetni a házaspárral; ekkor döbbent rá, hogy a két szakterületnek együtt kellene dolgozni. Elgondolkoztatta, hogy a pszichológiaoktatásban miért nincs benne a teológia ismerete, illetve fordítva. Milyen jó lenne, ha a papok pszichológiában képzettek lennének.

A vallásos szlengben Jézus „kopogtatása” alatt azt szokták érteni, hogy Isten fia megtérésre hív fel, mintegy az őt kereső ember szívének ajtaját kívülről zörgetve. Ferenc pápa ezt a képet átalakítva azt vázolta fel, hogy a Jézus belülről próbál kopogtatva kitörni, hogy a perifériákra is eljusson. Annak a magatartásnak a kritizálásáról van szó, amely az egyházat egy zárt-világnak fogja fel, és a körön belüliek csiszolgatásával foglalkozik, miközben „odabent” sem úgy mennek a dolgok, ahogy kellene. A mi lelkipásztorunk, Veres János bélyeggyűjtő klubhoz szokta hasonlítani ezt a mentalitást, Beer Miklós, nemrégiben leköszönt váci római katolikus püspök pedig „önszórakoztató gettóegyház”-ként írta le a jelenséget és felszólított a templomból való kilépésre.

A szeptemberben indult négyrészes 'Hit és tudomány' vitasorozatunk második alkalmán a pszichológia és vallás kapcsolatát járjuk majd körbe. Az eseményre való hangolódás érdekében a válaszadóknak szegeztünk egy-egy kérdést.

Vajon mit gondol, hogyan látja Berényi András pszichológus, a Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ vezetője: 'A lelkész és a pszichológus riválisok vagy kiegészítik egymást?.

Íme a válasza:

Célom nem a teljes filmkritika, csak a film néhány gondolatébresztő témájába kapok bele keresztény szemszögből, a gonosz természete, működése kapcsán.

Káosz a világban

Az egész filmet körüllengi a Gothamhez más alkotásokban is kapcsolódó romlás, züllés és káosz. Többször hallunk a szemétszállítás válságáról, a fakenews-gyanús szuperpatkányokról és persze a növekvő elégedetlenségről, bűnözésről. A város elitje, vezetői fényes színházakban, showműsorokkal múlatják az időt, miközben a kirekesztett tömegek lázadnak. A társadalmi feszültségek pedig végül polgárháborús állapothoz vezetnek. Az ember természetéből adódik, hogy az ilyen helyzetekben mindig megszületik az új rend iránti igény. A filmbeli Arthur Fleck (Joker) története arra mutat rá, hogy minél nagyobb a zűrzavar, annál szélsőségesebb, őrültebb gondolatok (itt inkább gesztusok) is elegendőek ahhoz, hogy valaki felemelkedjen. Az emberiség történelmében ne is nagyon várjunk fejlődést, haladást, a megváltást nem a társadalom tökéletesedése hozza el.

Jelenet a filmből (kép: mafab)