Mit jelent számodra a megtérés? Mi jut az eszedbe, ha meghallod azt a kifejezést, hogy megtérés vagy megtért személy? Transzcendens? 180°-os fordulat? Pál apostol? Esetleg eszedbe jut egy ismerősöd, aki régebben még úgymond „normális” volt, de aztán szerinted túlzottan kezdett el érdeklődni a vallásos dolgok iránt?  Vagy arra gondolsz, hogy ejha, ha XY megtért, csak jó ember lehet?

Gondoltad volna, hogy Wikipédia-oldal is van a megtérésről? :O Én őszintén bevallom, hogy egy kicsit meglepődtem rajta… :D

Vajon egy kőkemény döntés vagy isteni kegyelem, ha valaki megtér Istenhez? Mindig csak pozitív hozadéka lehet?

Ha azt hallod, hogy szent, akkor azt gondolod, hogy egy tökéletes keresztényről van szó. De az az igazság, hogy sokkal inkább egy tökéletlen, bűnös emberről, akit élete egy pontján Isten a szeretetével megragadott. Íme hét ember, akik elég mélyről indultak.

Egyiptomi Szent Mária – hivatásos örömlányból hivatásos remete

17 évig prostituáltként kereste a kenyerét Alexandriában, ezen nincs mit szépíteni. Egy nap aztán elhatározta, hogy elzarándokol Jeruzsálembe, a Szent Sírhoz. De már akkor sem lehetett túl jól keresni a szexpiacon, mert arra már nem volt pénze, hogy kifizesse a hajóutat, így a fizetséget azzal szerezte meg, hogy a zarándoktársai nem éppen vallásos vágyait elégítette ki. Egyes források szerint még Jeruzsálembe megérkezve is űzte az ősi mesterséget, de aztán háromszor is hiába kísérelte meg, hogy belépjen a Kápolnába. Aztán végre leesett a tantusz, hogy a bűnössége miatt nem nyílt meg előtte a szent hely.

Megtérése után a Jordán vidéki pusztában élt remeteként. Ruhája is szétmállott rajta, és a haja takarta el meztelen testét.

Hamvazószerda óta eltelt egy hét, számomra közösségi média nélkül. Vajon hogyan vészeltem át, és mik a tapasztalataim?

Először is nagy tapasztalás volt, hogy rengeteg időm felszabadult. Állandóan a telefonunkat nyomkodjuk, akár tudatosan, akár tudatlanul, de pörgetjük a különböző tartalmakat. Érdekes volt az első napokban, hogy egy-egy szabad percben a megszokott rutint követve oldottam fel a telefonom képernyőzárát és kerestem a FB-ot, vagy a Messengert, aztán viccesen konstatáltam, hogy jaaa, ezeket töröltem.

A legfőbb kérdés az (amit persze nagyon helyesen kommentben is megkaptam az előző cikkemnél!), hogy ezt a felszabadult időt sikerül–e értelmesen, Isten felé fordulva töltenem.

Idén az Ortodox Egyházban a Nagyböjt március 11-én kezdődik. Nagyböjt előtt négy vasárnapon át az Egyház olyan példát állít elénk a Szentírás szavai szerint, melyek lelkileg felkészítenek bennünket a nagy utazásra, a küzdelemre, mely a böjt folyamán vár ránk. Ez a négy vasárnap különleges elnevezést is kapott: Vámos és farizeus vasárnapja, a Tékozló fiú vasárnapja, Húshagyó és Vajhagyó vasárnapok. Minden vasárnap olyan erényekkel gazdagodhatunk, melyek mintegy útitársként szolgálnak a Nagyböjt idején. Megtanulhatjuk a vámos alázatát (Lk 18,10-14), a tékozló fiú bűnbánatát (Lk 15,11-32), gyakorolhatjuk a szeretet parancsát a Húshagyó vasárnapi evangélium szerint (Mt 25,31-46), és parancsot kapunk, hogy bocsássunk meg egymásnak (Mt 6,14-21) (Vajhagyó vasárnap). Húshagyó vasárnaptól testünket is megtartóztatjuk, húst már nem fogyasztunk, Vajhagyó vasárnaptól pedig az állati eredetű ételekről is lemondunk egészen Húsvétig.

Az Egyház ily bölcsen rendelte el ezt a négy vasárnapot, annak érdekében, hogy mind testileg, mind pedig lelkileg felkészüljünk a „Nagy utazásra”.

Nagyböjt közeledtével mindig felvetődik bennem a kérdés: „Idén mit fogadjak meg?”. Mi az, ami mostanában uralja a napjaimat, amiről érdemes lenne lemondani? Vagy milyen új dolgot vezessek be, ami pozitív hatással van rám?

Hogy mi az a nagyböjt? Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk a böjt római katolikus és református oldalát. Egy aktuális böjti felhívás első részét ezen a linken nézheted meg, ahol négy pap és két lelkész mondja el véleményét a böjtről. A második részben egy-két tippet adnak ahhoz, ha idén öko-böjtöt tartanál.

A drasztikus, figyelemkeltő változtatások híve vagyok. Szeretek tudatosan egy-egy dolgot megfogadni és ahhoz később minden erőmmel ragaszkodni.

Korábbi nagyböjtjeimre gondolva sokszor diétázásba és fogyókúrába csapott át a lemondás. Szerintem ezzel nincs semmi gond, hiszen ez az időszak éppen a jó idő közeledtét is jelenti. Ilyenkor szívesebben sétálok haza a munkahelyemről, vagy megyek el délután futni.

Y-generációs meeting

Évekkel ezelőtt csupán annyit határoztam el, hogy jelen leszek ott, ahol éppen vagyok. Legyen az a villamos, a baráti társaság, a szentmise, az otthoni, magányos csend. Jelen lenni nehéz dolog, de ekkor tudatosan figyeltem rá. Az akkori időszak egy nagyon jó alapot adott ahhoz, hogy később is különböző helyzetekben figyelmeztessem magam a jelenlétre.

Egyik évben sokat vicceltem azzal, hogy milyen – akár egymásnak ellentmondó - címkéket ragaszthatnak rám az emberek. Az egyik, amit büszkén viselek, az a zöld címke.

Biciklis lelkész vagyok, annak minden előnyével és hátrányával. Mit is jelent ez? Például hogy annyira biciklis vagyok, hogy fáradtan gyalog is a biciklisávon indulok el és csak pár méter után esik le, hogy most nincs alattam a járgány..

A kép csak illusztráció. Palástban nem szoktam biciklizni. :) Fotó: Tana Zoltán

Biciklis lelkész vagyok, így ha fáradtan indulok el dolgozni, akkor a menetszél segíthet felébredni, hogy készen álljak a munkára, amikor a templomba érek és be kell kapcsolnom a lelkész módot. Persze, az ébredésben segítenek a kóbor gyalogosok is azon a ponton, ahol a buszmegálló a biciklisáv közvetlen szomszédja, ők meg az apró fejmozdulatokat kerülve haladnak előre…