Következő eseményünk az álhírekről szól: Álhírek csapdájában - hol az igazság?

Ennek kapcsán elgondolkoztunk azon, hogy a keresztény hívőknek több fegyverük is van az átverések ellen – elvileg.

1. A keresztény hit kulcseseményét, Jézus Krisztus feltámadását annak pillanatától fogva egy szívós álhír vonta kétségbe. A keresztre feszítést támogató főpapok ugyanis „úgy határoztak, hogy sok ezüstpénzt adnak a katonáknak [akik Jézus sírját őrizték], és így szóltak: Ezt mondjátok: Tanítványai éjjel odajöttek, és ellopták őt, amíg mi aludtunk. (…) El is terjedt ez a szóbeszéd a zsidók között mind a mai napig” (Máté evangéliuma 28, 12-13; 15)

Azóta rengeteg további alternatív változata született a Biblia által hitelesnek megőrzött Jézus-képnek, volt aki az Isten Fia emberi, vagy éppen az isteni mivoltát vonta kétségbe, mások azt vélték tudni, hogy házas volt és gyereke született, sokan pedig a származásával kapcsolatban állnak elő teóriákkal (szkíta, UFO, stb.).

A keresztényeknek tehát az évszázadok alatt ki kellett (volna), hogy alakuljon a készségük arra, hogy felismerjék, leleplezzék és cáfolják a csúsztatásokat, koholt históriákat, ha úgy tetszik, álhíreket, hiszen a hit központi tanításai kapcsán kényszerülnek újra és újra erre.

Tamás apostol is meg akart győződni a tények valódiságáról

Csókay András megosztó személyiség. Vagy rajonganak érte az emberek, vagy pedig a víz is kiveri őket tőle. Miért? Mert amikor megszólalásra kap lehetőséget, akkor mindig előkerül a személyes hite, Isten és Jézus. Akár díszpolgári címről van szó, akár a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásáról, akár egy páros interjúról. Sokaknak ez megnyerő, mások pedig háborognak azért, mert úgy érzik, hogy rájuk erőlteti a saját meggyőződését. Azt, ami sokak szerint magánügy és nem tartozik másra.

Az április végi budapest Bűnös test!? eseményünk kapcsán a katolikus válaszadónkat, Riesz Domonkos atyát kérdeztük a testi kísértésről. Az alábbiakban közöljük a válaszát.

Amikor még nem gondolkodtam azon, hogy pap legyek, biológiából emelt szinten tettem érettségit. Már akkor lenyűgözött az emberi test összetettsége és működésének aprólékos összehangoltsága, amihez szerintem semmi sem fogható. A teológia úgy gondolkodik erről, hogy az emberi test az Isten egyik legcsodálatosabb alkotása, az Ő szeretetének jele. Az emberi test elsősorban csodálatos ajándék, nem pedig kísértés forrása.

Ugyanakkor a kísértés létezését tagadni értelmetlen volna. A kísértés számomra azt jelenti, hogy egy választási helyzetben a rossz vagy rosszabb útnak van vonzereje. Naponta tapasztalom, hogy ez így van, és sokfajta kísértéssel kell megküzdenem. Mi is a kísértés lényege?

Az április végi budapest Bűnös test!? eseményünk kapcsán az evangélikus válaszadónkat, Szlaukó-Bobál Orsolya lelkésznőt kértük meg, hogy fejtse ki a véleményét arról, hogy miért sikkadt el az az álláspont az egyházban, hogy Luther szerint a többnejűség nem ellentétes a Szentírással. Az alábbiakban közöljük a válaszát.

Luther Márton tapasztalati házasság teológiájával kapcsolatban vannak tévhitek és természetesen egy-egy levele és írása szerint felmerül a többnejűség kérdése is. Hesseni Fülöp bigámia története, ami alapja ennek a feltételezésnek, hiszen Luther jóváhagyta a második házasságát. Ebben a  döntésben politikai és hatalmi nyomás nehezedett rá, azonban megemlít egy kivételt ebben a témában, a szükséghelyzetet. De mi lehet ez a szükséghelyzet? - példaként az ősatyakát hozza, Ábrahámot, Jákobot.

Március 29-én (kedden) este újra bevesszük a Grundot, hogy felszínre törhessenek a legőszintébb, tabuk nélküli kérdések. Központi témánk, hogy a pszichológia és a keresztény hit kiegészítik egymást, vagy inkább versenytársként lépnek fel. Hogyan működnek az érzelmek és milyen válaszai lehetnek a különböző szakembereknek a belső lelki folyamatokra.

Sipos Zoltánnal a Kreatív Kontroll Kft. ügyvezető igazgatójával készítettünk interjút a március végi keresztény vállalkozói konferenciáról, ahol Szólj be a papnak beszélgetés is lesz. A jelenlévők Kiss Ulrich jezsuita atyát, Kókai-Nagy Viktor református teológust és Szabó B. András evangélikus lelkészt is kérdezhetik majd a Bibliában előforduló menedzserekről.

Gőzerővel készültök a IV. Országos Keresztény Vállalkozói Konferenciára. A beharangozóban a lelkiség és a profi üzlet találkozásáról írtok. Mi a tapasztalatotok: problémamentesen megfér egymás mellett a kettő vagy ki kell valahogyan békíteni az ellentmondásukat?

Idén minden korábbinál több sértő megjegyzést kaptunk a közösségi médiában; sokan rótták a szemünkre, hogy egy keresztény vállalkozó nem lehet professzionális üzletember. Erősen él egy kép a társadalom jelentős szeletében, hogy a keresztény ember kizárólag saruban, komoly lemondásokkal élheti meg a hitét. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy ahogyan különféle személyiséggel áldott meg minket az Úr, úgy különbözőféle elhívásaink is lehetnek. Nem mindenki alkalmas a szegénységi fogadalomra, és nem másodrendű hívő az, akinek több adatott.

Ez utóbbiaktól viszont többet is kérnek számon. Nem ellentmondásos az, hogy aki sokat dolgozik, sokat kockáztat és jelentős többletértéket hoz létre, az több anyagi jószághoz is jusson; sőt a természetes igazságérzetünk is méltányolja, ha így történik. A valódi emberi kihívás nem gazdaggá keresni magunkat, mert a világ sokféle lehetőséget ad az anyagi gyarapodásra. A Krisztus-hitű ember igazi kihívása, hogyan éljen azzal, amije adatott: miképpen találhatja meg az egészséges egyensúlyt aközött, hogy családjának és munkatársainak mindent biztosítson, de ne váljék az anyagi és érzéki világ rabjává.

Hogyan találhatjuk meg, mennyit és miképp érdemes adakoznunk, másképp határozzuk-e meg keresztényként a munkabéreket és hogyan kerüljük el az adók kijátszását? Ezek valós kérdései egy keresztény vállalkozóknak: attól, hogy valaki üzletember, még nem kizárólag a pénzcsináláson jár az esze. A pénz értelmes felhasználása gyakran nagyobb kihívás. Közösen keressük a jó keresztény gyakorlatokat erre.

Mit kér Istentől egy keresztény vállalkozó: üzleti sikereket, még több profitot vagy mást (is)?

Röviden nem, hosszabban igen. Nálunk a sör a kötetlen beszélgetés és az egymás iránti nyitottság szimbóluma. Hiszen a legjobb beszélgetések mindig jókedvűen zajlanak.

Beharangozó gondolatok a ’Hol van Isten a bajban?’ című eseményünkhöz

A keresztények bajhoz, a szenvedéshez való helyes viszonyulását egyértelműen kijelöli a Biblia. Maga Jézus Krisztus jelentette ki: „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.” (János evangéliuma 16,33). Pál apostol is többször foglalkozott a kérdéssel, az egyik legélesebb megfogalmazása szerint: „üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak; letipornak, de el nem veszünk” (2 Kor 4,9).

Keresztény körökben viszont rohamosan terjed az a hozzáállás, hogy a hit „fokmérője” az, hogy össztársadalmi szinten mennyire támogatja a törvényhozás, a költségvetés vagy éppen a szimbolikus aktusok sora (szoborállítások, deklarációk, stb.) a kereszténységet (amely többnyire tágabban értelmezett, inkább kulturális, mint vallási jelentést hordoz).