A keresztyén jelképek közterületi használata kapcsán világszerte gyakran lángolnak fel viták, legyen szó például a hivatalokban, bíróságokon, iskolákban kifüggesztett keresztről vagy feszületről, a betlehemezés megengedhetőségéről vagy éppen a Mikulás mellett feltűnő krampuszok betiltásáról.
Július 1-től kereszt fogadja a Bajorország állami hivatalaiba betérőket. Nemrég áttekintettem, hogy ez milyen reakciókat váltott ki. A döntést többen a keresztyénség védelmében és támogatására tett intézkedésként üdvözölték. De figyeljük meg, milyen érveket használt a bajor kormány! Arra fektették a hangsúlyt, hogy a „történelmi és kulturális jelleg kifejezését” segíti elő ez a jelkép.
Talán nem a legszerencsésebb elrendezés egy bajor iskolában (fotó: evangelisch.de)
Egyetértek a keresztyén jelképeket támogató törekvésekkel, de mint már leírtam, szerintem nem az ilyen akciók fogják megmenteni a keresztyénséget.
Ugyanakkor szerintem hibás döntést hoz minden olyan politikus, törvényhozó, bíró, aki azzal az indokkal foglal állást a Krisztus hívők jelképei mellett, hogy azok történelmi-kulturális jelentőséggel bírnak. Egy ilyen álláspont hitbéli, társadalmi és jogi szempontból is rendkívül sebezhető.
Hitbéli szempontból azért vetődnek fel súlyos kérdések, mert a hívők számára a kereszt jelentését kiüresíti, ha azt hitbéli tartalmától megfosztják. Koltay András átfogó könyvében amerikai szerzők véleménye (Seth Kurland, Stanely Fish) nyomán azt jegyzi meg, hogy a keresztyének számára vallásuk meggyalázását jelenti a történelmi eseménnyé lefokozott, misztikumától megfosztott karácsony. Általánosabban szólva az a probléma, hogy a vallási jelképek csak akkor maradhatnak helyükön, ha saját maguk "antitéziseivé" válnak.
Továbbá mi történik a társadalomban, ha a jelen lévő felfogásokat, meggyőződéseket, jelképeket a pluralizmus jegyében meg kell fosztani lényegi tartalmuktól? Ezzel egy rosszul felfogott tolerancia malmára hajtják a vizet. A társadalom tagjai között ugyanis az érdemi tartalom megértésének hiányában nem alakul ki értelmes párbeszéd a különböző felfogásokról, hanem közöny és tudatlanság fog uralkodni; az egyének atomizálódnak, a kisebb-nagyobb csoportok bezárkóznak saját világukba.
A texasi Capitolium kertjében található Tízparancsolat emlékmű eltávolítására is indult per, végül maradhatott
Jogi szempontból pedig a következő a probléma. A keresztyén jelképeket általában emberi jogi vagy azzal összefüggő kisebbségvédelmi szempontból támadják, azt mondván, hogy az állam nem marad semleges, hanem a vallásszabadságot sértve egy bizonyos hitet támogat. Mivel emberi jogai tipikusan minden állampolgárnak vannak, bárki fordulhat bírósághoz a keresztyén jelképek állam által előírt vagy támogatott használata ellen. Ha a kereszt, jászol és hasonló jelképek használatának indoka csupán történelmi-kulturális jellegű és nem kapcsolódik a (többségi) keresztyének emberi (vallási) jogaihoz, emberi méltóságához, akkor a védelmükre az állampolgárok közül senkinek nem lesz joga, nem tudnak pereket indítani.
Mi lehet tehát a helyes eljárás?
Nem lehet fából vaskarikát csinálni, a vallást támogatni kívánó törekvéseknek nyíltan fel kell vállalniuk céljukat. És hogy mekkora a mozgástér a vallásoktól semlegesen működő állam keretei közt? Ha egy vallás állami előnyben részesítése nem jár kizárólagossági igénnyel és kényszerrel, alkotmányos szempontból is védhető lehet. Persze a megfelelő érvelés részleteinek kidolgozása nehéz hitbéli, társadalmi és jogi feladat.