Kúl, közvetlen, keresztény

Szólj Be a Papnak!

Teológus a földönkívüliekről

2021. február 22. - szoljbeapapnak

A múlt heti marsjáró-landolás kapcsán kapott „kihívást” egy fiatal teológus, aki Instagramon válaszol kérdésekre. Egy NASA-pólós tudomány-fanatikus azt kérdezte tőle: hogyan kezelné a keresztény vallás, ha földönkívüliekbe botlanánk? Arra is kíváncsi volt, mi az egyházi vélemény arról, hogy rengeteg pénz megy el űrkutatásra.

A kérdés:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Szólj Be a Papnak (@szoljbeapapnak) által megosztott bejegyzés

 

A válasz:

Tovább

Tabuk nélküli válaszokat ígér a telológus

- a kérdéseidet Instagramon várja

2021. február 11. - szoljbeapapnak

Az Instagram a fiatalok körében talán az egyik legnépszerűbb közösségi alkalmazás, melynek adottságait számos influenszer kiaknázta. Csűry Csaba, görögkatolikus teológus is meglátta az ebben rejlő lehetőséget, s oldalán elindította a „A teológus válaszol” rovatot, ahol az érdeklődők az egyházzal, hittel vagy világgal kapcsolatos kérdéseiket tehetik fel neki, melyre ő tabuk nélkül ad válaszokat. Csabával korábban már készítettünk interjút, melyet itt tudsz elolvasni.149171540_133472415301226_9093119025856173516_n.jpg

A kérdésekre a teológus az Intagram-oldalán: @csurycsaba a sztorik között teremt lehetőséget, ahol a kérdés anonim módon, az arra adott válasszal együtt jelenik meg. A felhasználók olyan morálteológiai témákat vetnek fel mint a mesterséges megtermékenyítés, az önkielégítés, az egyház és homoszexualitás, de szóba kerülnek filozófiai, s más felekezetekkel kapcsolatos témák is.

Tovább

A nemi identitás válsága

- amikor a kutatóorvos szól be a papnak

2021. január 31. - szoljbeapapnak

Az alábbiakban dr. Bálint Bálint László kutatóorvos reakcióját adjuk közre, melyben Laci atya "coming out" videójára reagál. Laci atya szerint a homoszexualitás fejben dől el, ő szívesen segít kigyógyulni annak, aki hozzá fordul. Lássuk mit gondol a tudós a nemi identitásról.

A XX. század közepén elterjedt fukuyamai jövőkép a liberális demokráciában és a globális gazdaságban jelölte meg a XXI. század működési modelljét. Ezt a modellt támadták alapjaiban és vezettek a nyugati demokráciák átalakulásához és a totális megfigyeléshez a szeptember 11-i merényletek. A bekövetkezett törés lokális háborúkkal járt a civilizációk összecsapását vizionáló huntingtoni modell szerint. A XXI. század első két évtizede után, ezekből a politikai és gazdasági előzményekből épült fel egy új társadalmi perspektíva, melynek alapja az etnikai, rassz és nemi identitásában fluid ember.

3ccdacc31d329cf46906f7bb21d7238f.jpg

A legnagyobb különbség, ami két ember között lehetséges az férfi és nő között van. Nemi identitásunk komplex, sokrétű és bonyolult. Meghatározottsága ősi és mély. Minden egyes sejtünk különbözik és egy férfinak minden sejtjében van egy olyan genetikai állomány, az Y-kromoszóma, amely magzati fejlődését eltéríti az alap programtól, ami a női test programja. Hogy még bonyolultabb legyen, a női test önmagában is heterogén genetikailag. Minden női sejt két X-kromoszómát tartalmaz és ezek közül csak az egyik működik, a másik kikapcsolt állapotba kerül, a nő az egyik X-kromoszómát az édesanyjától örökli, a másikat az édesapjától. Az, hogy melyik van kikapcsolt állapotban sejtenként eltér, azaz a nők esetében nem minden sejtben működnek ugyanazok a gének. Van olyan sejt, amelyben az apától örökölt X-kromoszóma van bekapcsolt állapotban, van olyan sejt, amelyben az anyától örökölt X-kromoszóma aktív. Egy fiú esetében az X-kromoszóma mindig az édesanyától származik és minden sejtben működik. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a nemek meghatározottsága genetikailag nagyon erős

Tovább

„Olyan versenybe került az egyház, a gyülekezet a tagokért, ami már lefutott, és vesztett.”

- Ti mondtátok

2021. január 24. - szoljbeapapnak

Köszönjük a hozzászólásokat, őszinte megosztásokat, amiket a Hol vannak templomainkból az egyházi iskolák diákjai? bejegyzés kapcsán kaptunk Instagramon, Facebookon és e-mailben. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy rengeteg visszajelzést kaptunk. Ezek közül szeretnénk most idézni párat.

Vannak akik, nem szívesen adnák gyermeküket egyházi iskolába:

„A saját gyermekemet nem adnám egyházi iskolába. Jobb, ha a világgal kerül konfliktusba, mint ha ún. keresztyénekkel kell már ilyen fiatalon meghasonulnia.”

„Ha a keresztény oktatás továbbra is kizárja a Szentlelket a falai közül, és megmarad amolyan konzervatív agit-prop intézménynek, akkor soha a büdös életben nem ajánlom senkinek, hogy oda írassa a gyerekét.”

Mások a példamutatás fontosságát, valamint annak hiányát emelték ki:

„Azzal a szomorú ténnyel szembesültem, hogy úgy akartak minket a templomba "küldeni" a tanárok, hogy ők maguk viszont nem jártak (sokszor hittan tanárok sem!). Ezen kellene (úgy hiszem a legtöbb helyen) változtatni, hogy a tanárok mutassanak példát: ha szeretnék, hogy a diákok járjanak templomba, akkor bizony ők is járjanak.”

„A kérdésre a válasz egyszerű. De nehéz megvalósítani. Ki kell venni az ideológiát az egészből.  Úgy kell az egészet csinálni, hogy a gyerekek számára is fontos legyen az egész. Lássanak példát, de úgy is érezzék, hogy az egész az övék is.”

szentkeresztnagy.jpg

Tovább

Népegyház vagy szubkultúra?

- január 21-én Szólj Be a Püspöknek! Extra

2021. január 13. - szoljbeapapnak

Mi a keresztények jövőképe? Népegyház kis aktív maggal és nagyszámú, lazán kapcsolódó „szimpatizánssal”? Vagy a többséghez képest alternatív életformát felmutató „szubkultúra”? Milyen lelki „szolgáltatást” tud nyújtani az egyház a többségi társadalomnak a XXI. században? Az egyházi iskolák elitképzők vagy a hitre nevelnek? Vitassuk meg január 21-én 19 órától a FB-on.

szbap_nepegyhaz_vagy_szubkultura_insta_1.jpg
Az ökumenikus imahét kapcsán kérdezhetjük tabuk nélkül a magyarországi nagy egyházak képviselőit (köztük egy szerzetes nővért is!) az egyház jövőképével kapcsolatban.

Akik a válaszadást bevállalják:
Balog Zoltán – református püspök
Deák Viktória Hedvig OP – domonkos rendi főnöknő
Fabiny Tamás – evangélikus elnök-püspök
Kocsis Fülöp – görögkatolikus érsek-metropolita

A moderátor:
Berecz Péter – Szólj Be a Papnak! alapítója

Az eseményünket a FB-oldalunkon élőben tudod majd követni, a közvetítést a shoeshine.hu csapata segítségével valósítjuk meg.

Ha érdekelnek a beharangozó cikkeink, akkor az egyházi iskolák helyzetéről szólót itt tudod elolvasni. Az népegyház, vagy szubkultúra első részéért, ahol azt vesézzük ki, hogy mi a keresztények jövőképe, ide kattints, a másodikat pedig, ahol azt vitatjuk meg, hogy szubkultúra-e a keresztény hit, itt találod.

Szubkultúra a keresztény hit Magyarországon?

Keresztény jövőkép: népegyház vagy szubkultúra? – 2. rész

2021. január 11. - Phil Melanchthon

Az előző bejegyzésben azt a kérdést tettem fel, hogy mi a gátja annak, hogy népegyházként működjenek ma Magyarországon a nagyegyházak, miközben az „infrastrukturális” feltételek (intézmények, anyagiak, támogatások, stb.) erre többnyire adottak. Felvetődik egy olyan válaszlehetőség, hogy a „keresztény szubkultúra” hátráltatja azt, hogy az egyháztól távolabb élők az egyház „szívében” lévő, aktivista mag irányába gravitálva jobban elköteleződjenek. Akármennyire is meglepő, a megoldás pont ennek az ellentéte. Azaz nem azért nem tud kiteljesedni a népegyházi potenciál, mert a keresztények „szubkulturálisan” viselkednek, hanem éppen azért, mert nem eléggé élnek másképpen, mint a nem hívő többségi társadalom. istock-172967063-e1487972620621.jpg

Tovább

Ezért nincs “harmadik nem” – egy német püspök elmagyarázta

2021. január 08. - Phil Melanchthon

Passau katolikus püspöke, Stefan Oster, a Szent Család ünnepe kapcsán mondott prédikációjában úgy fogalmazott, hogy manapság a klasszikus, normális családkép már nem egyértelmű a társadalomban, és aki azt képviseli, könnyen megkapja a „régimódi”, „reakciós”, „fundamentalista” jelzőt vagy valami hasonlót.

Kitért az inter-, a transzszexualitás és a homoszexualitás kérdésére és többek közt elmagyarázta, hogy miért nincs olyan, hogy „harmadik nem”.

img1.jpg

Stefan Oster szalézi szerzetes, passaui püspök 

Tovább

Keresztény jövőkép: népegyház vagy szubkultúra? – 1. rész

2021. január 06. - Phil Melanchthon

Nemrég azt vizsgáltuk, hogy az egyházi iskolákba járó diákok, valamint a világi oktatási intézményekben tanuló hittanosok miért nem ülnek át nagyobb számban az iskolapadból a templomok padjaiba miután végeztek.

Az okot én abban látom, hogy a hazai nagyegyházak (értem itt a katolikust, reformátust, evangélikust) előtt alapvetően két eltérő modell áll: az egyiket népegyházi modellnek, a másikat szubkulturális modellnek fogom nevezni. Önmagában egyik sem jobb vagy rosszabb, mint a másik, de véleményem szerint egy tudatos döntés volna szükséges, hogy a kettő közti prioritást, illetve azok egymáshoz való viszonyát tisztázzuk, elindulva egy határozott irányba. Ellenkező esetben könnyű a „két szék közötti” állapotba kerülni. Természetesen egyik modellbe sem szuszakolható bele a valóság (a továbbiakban azt is szeretném megvizsgálni, hogy mennyiben lehetséges szintézis), és a választást Isten akaratára figyelve lehet csak jól megtenni.

nevtelen_4.jpg

Prédikátor a nép között (Luther a parasztlázadás ellen szónokol)  

Tovább

Hol vannak templomainkból az egyházi iskolák diákjai?

- azaz az elrettentés művészete

2021. január 04. - Zitttu

Megdöbbentő tapasztalat volt szembesülni egy-egy világi fesztivál után – ahová papokkal, lelkészekkel azért mentünk, hogy a vallástól, az egyháztól távol esőket Isten felé tereljük –, hogy a legtöbb kereső, a leginkább érdeklődő általában kiábrándult a vallásból és sokszor az ország valamelyik egyházi iskolájában koptatta a padokat. Tehát az alapok sokuknál megvannak, de valahogy felnőtt korukra mégsem maradtak meg az egyház kötelékében. Egyházi esküvő után talán még a gyermekeiket is megkeresztelik, de elkötelezett, gyakorló keresztényekké mégsem válnak. Mi ennek az oka? Korábban azt veséztem ki, hogy az egyház miért nem bízik bennü(n)k, fiatalokban, most lássuk mi a helyzet az oktatással.

Gyors fejszámolás
Persze a legjobb az lenne, ha a fiatalok alapból, 18 éves koruk alatt is már tartoznának egy-egy közösségbe. Azonban, ha azt vesszük, hogy csak az egyházi iskolában jár a fiatal hitéleti alkalmakra, akkor rövid fejszámolás után (Debrecenre vetítve, 6 egyházi iskolában 3 osztályban 25 fő, azaz 450 gyerek, hozzávetőlegesen 30 gyülekezetre nézve) arra a következtetésre juthatunk (450/30), hogy minden évben nagyjából 15 (!) frissen végzett, 18 évesnek kellene megjelennie a város összes (minden egyes!) gyülekezetében. Tehát még egyszer: 30 gyülekezetben 15 lelkes, elhivatott fiatal. Ha ez megvalósulna, bizony egyetlen gyülekezetnek sem lenne problémája. Valószínűleg pap- és lelkészhiányról sem esne szó olyan gyakran.
Akkor mégis hol rontjuk el?

135424156_392195301855282_3810099235588142344_n.jpg

Tovább

Bevezetik a keresztet a magyar reformátusok?

2020. december 23. - Phil Melanchthon

Talán még azok is, akik csak felületesebb ismeretekkel rendelkeznek a katolikusok és reformátusok hitgyakorlásának különbségével kapcsolatban, kapásból fel tudják idézni, hogy a hazai református templomok tetején kereszt helyett csillag vagy kakas látható. A kereszt vagy feszület tipikusan nem jelenik meg a legnagyobb hazai protestáns felekezet templombelsőiben sem, továbbá nem jellemző, hogy a hívek nyakában ékszer emlékeztessen Jézus Krisztus halálára és feltámadására. Lehet, hogy több, mint 450 év után nagy arculati változás előtt állnak a reformátusok?

Bogárdi Szabó István, leköszönő dunamelléki püspök mindenesetre az utána következő zsinatra (legfőbb egyházi döntéshozó testület) bízza, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg, „amelyekkel hozzásegítik a református hívőket és gyülekezeteinket, hogy a kereszt jelének elhelyezése többé ne afféle huszárcsíny legyen a képzelt, de valójában nem létező purizmussal szemben”.

raday.jpg

Az újjáépülő Ráday utcai református ingatlan tervrajza

Tovább
süti beállítások módosítása