John C. Lennox, nyugalmazott brit matematikaprofesszor könyve, a Hol van Isten a koronavírus idején? magyarul a Harmat Kiadó gondozásában jelent meg, és egyike az első könyveknek, amelyek a vírus apropóján születtek meg. A legelső ilyen könyv, az olasz író és fizikus Paolo Giordano Járvány idején-je felvetette, hogy most az is kiderülhet, civilizációnk csupán kártyavár. Lennox írása sem csupán szűkebb értelemben szól a járványról, hanem a keresztény hit alapjai és Isten létének kérdése is terítékre kerülnek.

A 76 éves tudós könyvének címe azért is ragadott meg, mert pont úgy hangzik, mintha egy ’Szólj be a papnak’ eseményé lenne. Mi is körüljártuk a témát két online eseményen (Koronavírus vs Egyház, Csak Isten mentheti meg a Földet?), és Lennox sem spórolta meg az ebben a helyzetben felvetődő provokatív kérdéseket. A mindössze 72 oldalas, egy szuszra könnyen elolvasható írás az erkölcsi és természeti „rossz” megtapasztalása kapcsán természetesnek veszi, hogy sokakban felvetődik: van-e egyáltalán Isten; ha igen, hol van: esetleg önkéntes karanténba vonult? Azt kéri, olvasás közben képzeljük el, hogy egy kávéházban beszéljük át vele ezt a témát, egy újabb hasonlóság a kocsmamissziónkkal. Lennox neve egyébként többször felvetődött a Hit és Tudomány vitasorozatunk, illetve táborunk kapcsán.

A christchurchi katedrálist földrengés rongálta meg 2011-ben. Lennox könyvében ez a katasztrófa a természeti „rossz” egyik példája

Dal

A Neonhal zenekar 2020. március 24-én közzétett kompozíciójának címe: Írd az égre! A dal a választás fontosságáról szól, arról, hogy ha elkötelezed magad valami, vagy esetükben inkább Valaki mellett, akkor ezt - kerülj bármilyen helyzetbe is - mindig vállald fel a világ előtt!

A dal szövegét a hazai keresztény előadók seregszemléjének (Szikra-díj) zsűrije 2020 márciusában az öt potenciális nyertes közé válogatta a Legjobb dalszöveg kategóriában, ahol a legtöbb közönségszavazatot érte el.

A szám zenei váza egy próbatermi riffelgetés során született meg 2018 novemberében, aztán majd egy évig gyúrták, alakítgatták, sőt egy-két koncerten játszották is, míg elérte jelenlegi formáját. Ennek fényében érdekes, hogy a mostani válsághelyzetben mennyi mindent “belehall” az ember ebbe a négy, kiragadott sorba: “Ez még nem az a reggel/Mikor mindennek vége lesz/Van még esély, eldöntheted/Gyűlölsz vagy szeretsz!”

Még néhány száraz adat: a dalt nem stúdióban, hanem a próbahelyükön rögzítették. Ebben partnerük volt Gyarmati Balázs (Soundset Stúdió), aki a felvételhez szükséges felszerelését felállította a zenekar második otthonának számító pincehelyiségben, hogy a zenészek a lehető legkényelmesebben alkothassanak.

Klip

A dalhoz a klipet Varga Tamás (Brownhandfilm) alkotta. Az osztott képmező lehetőségeivel kísérletező kisfilmben a banda tagjain kívül szerepel a debreceni utcák közismert arca, a többszörös Guiness rekorder, freestyle focista és labdazsonglőr, László Gyula is.

Több mint egy hónap telt el a veszélyhelyzet kezdete óta és ez alatt az idő alatt talán évek óta nem látott technikai fejlődést mutattak a különböző felekezetek gyülekezetei. A templomok bezárásával, az istentiszteletek, misék és más egyházi közösségi programok elmaradásával elárasztották a közösségi oldalakat és számos más online platformot a vallási tartalmak, így tulajdonképpen minden gyülekezet – ha átmeneti időre is – „átköltözött” az online térbe.

Azonban számos kérdés vetődik fel azzal kapcsolatosan, hogy az online tér milyen lehetőségeket nyit meg a hit megélése és a gyülekezetek működése előtt, illetve, hogy ez a forma képes lesz-e betölteni azt a szerepet, amit a templomtérben elhangzó igehirdetések alkalmával átélhetnek az odalátogatók. Az alapvető változást nem az online térben történő megjelenés jelenti, hiszen ezelőtt is számtalan vallási tartalommal találkozhattunk az interneten. A helyzet furcsaságát sokkal inkább az okozhatja, hogy csak ide korlátozódik és az addig hétről hétre ismétlődő találkozások, személyes interakciók teljesen eltűntek az életünkből.

Pusztuló környezet, világjárványok, háborús feszültségek… egyre több sebből vérzik a teremtett világ. Hogyan engedheti Isten mindezt? Mi lesz a következménye? A „Szólj be a papnak!” szervezői ezúttal négy történelmi keresztény egyház püspökeit invitáltak a téma kérdéseinek megválaszolására, ám az egyházi vezetők – eleget téve a koronavírus-járvány miatti világméretű felhívásnak – otthon maradtak, így virtuális találkozó keretében valósult meg a fórum április 25-én. A találkozót élőben közvetítette a Bonum TV és a „Szólj be a papnak” Fb-oldala.

A virtuális találkozón Dr. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, Palánki Ferenc római katolikus megyéspüspök, Dr. Fekete Károly református püspök és Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita az online érkezett kérdések alapján beszélgetett egymással Berecz Péter moderátor közreműködése mellett.

Az emberiség által elkövetett bűnök, az Isten haragja vagy épp a gonosz az oka a jelenlegi helyzetnek a világon?

Közelgő eseményünk fő kérdése az lesz, hogy csak Isten mentheti-e meg a Földet. Az eseményre készülődve Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspökkel beszélgettünk.

Miért tartja fontosnak, hogy az esemény a személyes találkozás lehetőségének hiányában is megvalósulhasson?

Amikor bő 14 éve püspöki szolgálatomat kezdtem, székfoglalómban hangsúlyosan szerepelt „a beszélgető egyház” modellje. Luther Márton egy írásában találtam nagyszerű mottót, ahol ő az egyházat így nevezi: „mutuum colloquim et consolatio fratrum”, vagyis a testvérek kölcsönös beszélgetése és vigasztalódása. Megjegyzem, erre a kölcsönös vigaszra most különösen szükség van, hiszen egymás terhét kell hordoznunk, vagy egy másik bibliai képpel élve „sírni kell a sírókkal”. Az egyházak vezetői is ebben a szellemben kell hogy együttműködjenek. Bázisunk a szolidáris ökumené kell hogy legyen. A debreceni három püspökkel – vagy hadd nevezzem őket személyesebben most egyszerűen Fülöpnek, Ferinek és Karcsinak – kezdettől fogva így tudunk együttműködni. Ezért szerettem volna, ha kérdéseinkről az eredetileg májusra tervezett óbudai egyházkerületi napunkon a nagyobb nyilvánosság előtt tudunk beszélgetni, nemcsak egymásra, hanem a fiatalokra is figyelve, az ő kérdéseikre is válaszolva. A mostani válsághelyzetben annyi mindent el kellett engednünk – örülök, hogy ez a beszélgetés megvalósul, és most már természetesen az elmúlt hónapokban közösen átélt helyzetre is reflektálni tudunk.

Az utóbbi időben egyre több lelkész veszi igénybe a technika adta lehetőségeket, hogy ebben a különleges helyzetben is elérje a híveit. Lassan, de biztosan online közösségekké is kovácsolódnak az offline templomi csoportok. Most aztán nem mondhatjuk, hogy az egyház nem halad a korral. Ha keresünk, találunk bőven istentisztelet-, mise- és szentségimádás-közvetítéseket, dicsőítő imaalkalmakat, naponta akár több száz online imádkozásba kapcsolódhatunk be, legyen is az a világ bármely pontján.

A helyzetet "kihasználja" Huszti Zoltán római katolikus pap: rövid, egyperces hittanórákat is tart a nagyközönségnek, különösen olyanoknak, akik nem katolikusok. És teszi mindezt ott, ahol a fiatalok jelenleg vannak: a telefonképernyők előtt. Belülről mutatja meg azt a templomot, ahol ő szolgál, a gyóntatófülkében kalauzol körbe, miközben elmondja a gyónás menetét. A katolikusoknál használatos színek liturgikus jelentését magyarázza, áldást ad és imádságokat tanít. Hát neki biztosan jár a fizetés koronavírus idején is, hiszen napi szinten megdolgozik érte.

Az Instagramon lettünk figyelmesek egy különleges kezdeményezésre, melynek neve Demotiváló Igeversek. Leírásuk így szól: „amikor felcsapod a Bibliát egy gyors bátorítás reményében”. Amikor azonban megnézzük az általuk készített bejegyzéseket bátorító üzenetek helyett egészen mást kapunk! Interjút készítettünk az oldal két adminjával, valamint mutatjuk két eddigi kedvenc alkotásukat. Érdemes követni őket, ha szeretnénk néha nevetni, elgondolkozni vagy éppen utánaolvasni.

admin2:

Nagyon sok keresztény oldal van ami bátorító igeverseket posztol, néha ezt lusta kontentnek érzem (kimásolni a Biblia alkalmazásból a maiigét). Egyrészt az oldalunk erre egy reakció, másrészt a kontextusból kiragadott igeversek abszurditását akarjuk megmutatni olyan környezetben, mintha motiválók lennének. Valószínűleg minden keresztény keresett már úgy bátorítást, hogy csak felcsapta a Bibliát, van, hogy ez az eredmény.

Hogyan találjátok meg a megfelelő „demotiváló” igehelyeket?

Először az általunk gyűjtött igeverseket posztoltuk, aztán a követők is elkezdték beküldeni a sajátjaikat. Most heti 1 saját és heti 1 beküldött igeverset rakunk ki. Mózesi törvények, Énekek éneke és Prédikátor könyve örök favorit. Az igeverseket posztolás előtt beszéljük meg, spontán módon, ha mindketten nevetünk rajta, kirakjuk.

Sokszor az igehelyeket kontextusukból kiragadva, csillogó-villogó illusztrációkkal ellátva idézik. Változtat-e ez a jelentésükön? 

Nézd, nehéz általánosítani és nehéz eldönteni, hogy változik-e, az függ a készítő motivációjától és a befogadótól is. A mellékelt képeknek egyébként van hatásuk, úgy érezzük általában leegyszerűsítik az igeversek árnyaltságát; így lesz például “Jézusból” “Jézuska”. A csillogó-villogó képek egyébként magunk között viccesek, néha küldünk is egymásnak, viszont szerintünk nem tesznek jót a keresztény image-nek, nevetségessé teszik a tartalmat.

Forrás: Demotiváló Igeversek

Milyen visszajelzéseket kaptok? 

Alapvetően nagyon pozitívak a visszajelzések, sokan mondják, hogy megnevettettük őket 1-1 bejegyzéssel. Ez nagyon jól esik, mert tulajdonképpen ez volt az egyik motiváció az oldal elindítása mögött. Úgy vettük észre, hogy az emberek veszik a lapot.

További sok jó bejegyzést és rengeteg követőt kívánunk! 

Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök kezdeményezte a közös megszólalást, amelynek ötletét Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Fekete Károly tiszántúli református püspök, valamint Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus püspök örömmel fogadták. Eredetileg élőben találkoztak volna, de a vírushelyzet alakulásával módosultak az eredeti tervek. Az április 25-én, szombaton 18 órakor kezdődő online esemény a külön-külön csatlakozó részvevők fizikai távolsága miatt így lehet, hogy kevésbé lesz közvetlen. Ugyanakkor a téma fontosságát kiemeli, hogy a korlátozások közepette is létrejön az eszmecsere, arról a kérdésről, hogy ’Csak Isten mentheti meg a Földet?’. A környezet pusztulása, a világjárvány és a háborús feszültségek által tépázott világunkban felvetődnek a kérdések, hogy merre tart az emberi történelem, visszafordíthatóak-e az aggasztó folyamatok, Isten figyelmeztetésének kell-e értelmeznünk ezeket.

Fekete Károly, Kocsis Fülöp, Palánki Ferenc és Fabiny Tamás adventi gyertyagyújtáson Debrecenben, Papp László polgármesterrel (Fotó: Barcza János/ttre.hu)

Véleményem szerint Isten minden rosszból ki tud hozni valami jót, hisz Isten maga a Jó. Akkor nem Isten a felelős a rosszért a világban? De akkor ki? Mi magunk lennénk saját magunk kór-, ebben az esetben károkozói? Itt már tényleg csak Isten segíthet?

Olvastam nemrég egy cikket, amely a mai helyzetet a Cápa című filmmel hozta összefüggésbe. A filmben a cápa mindenütt ott van, de igazából sehol se. Ugyanígy a járvány, ami a világunkban dúl, tényleg mindenütt ott van. Az emberek lassan nem tudnak pár szót váltani anélkül, hogy a meg ne koronázzák mondanivalójukat ezzel a témával. Valójában pedig, mivel nem kézzelfogható és nem látványos, olyan, mintha nem is lenne?

Kepler, Newton, Linné. Csak néhány azok közül a tudósok közül, akiknek a hitük legalább olyan sokat számított, mint a tudományos eredményeik, még akkor is, ha erről nemigen esik szó az iskolában. A hit és a tudomány évszázadokon át bensőséges viszonyt ápolt, és az egyház nem csak a középkorban mozdította előre a kutatást, például az ősrobbanás elmélete egy XX. századi katolikus paphoz kötődik. Magyar példa is akad arra, hogy a teológia mellett megfértek a természettudományok; a „magyar Faust”-nak is nevezett professzor, Hatvani István a matematika, orvostudomány, csillagászat, fizika és kémia terén is alkotott. Manapság viszont könnyen támadhat az az érzésünk, hogy kevés az érdemi párbeszéd azok közt, akik a hit, illetve akik a tudomány szemszögéből próbálják magyarázni a dolgokat, hiszen nem egymást kiegészítő területek művelőinek, hanem rivális világlátások képviselőinek tekintik egymást. A mindkét területen szerzett jártasság pedig annyira ritka, hogy a tavalyi Hit és Tudomány vitasorozatunk néhány alkalmához igen nehéz volt válaszadókat találni.